IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912
I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete
12 mint a legfinomabb egy megmérhetetlen erőtömegből, amely erőtömeget igazgat, ellenőriz. Hogy működését akadálytalanul kifejthesse, megnyilatkozásában az organizmussal teljes coincidenciában van. Ebből az elméletből nem látjuk a lélek szuperioritá- sát, azt a szuperioritást, amelyet Herder feltételez azáltal, hogy az emberi szellemet képesnek tartja szabad elhatározásokra és haladásra. Egy lényegében a fizikai erőktől nem, csak fokozatilag különböző valami hogyan lehet szabadon elhatározó, vagy emberiséget folytonos fejlődésre képesítő! Ezt a kérdést Herder meghagyja nyílt kérdésnek. És igya folytonos haladás, fejlődés gondolata nála inkább nagy intuíció, mint szabatosan kiformált rendszernek szigorúan logikai következménye. Sokkal világosabb az egyetemes nevelés gondolata. Az emberi nem története a szociálidítás és hagyomány egy láncolata, az ember egész emberré nem lehet a nevelés nélkül amit az elődök, a hagyományok gyakorlata rá gyakorol.1 így az egész történet mint egy nevelési folyamat tűnik föl, a föld mint valami iskola. Az emberiség egészébe való belenevelés gondolatai involválja mintegy a kozmopolitizmus gondolatát és tényleg Herder sehol sem hangsúlyozza a nemzetiességet. De nem volna helyes az ő egyetemes irányával nacionalizmust szembe állítani. Flint igen szellemesen mutat rá1 2 a germán nép szellemének épen azon tulajdonságára, hogy bizonyos egyetemes szimpátiával viseltetik az idegen eszmék iránt, de épen a germán nép át is tudja hasonlítani azokat Psychologiailag érdekes adalék Herder egyetemes irányához. 1 R. Eucken: Lebensanschaungen Grosser Denker. 3900. abban találja Herder legnagyobb jelentőségét, hogy az emberi életnek egészére törekszik, s minden erőnek harmóniájában egy egyetemes emberiség ideálját állítja föl, s megállapítja az egyéni élet nagy összefüggéseit a történeti és társadalmi élettel. 2 J. m. 85. 6.
