VII. kerületi István-úti magy. kir. állami Szent István főgimnázium, Budapest, 1912
I. A radioaktív anyagokról
21 kéket. Ennek a módszernek az a fontossága, hogy a vízrészecskéket külön-külön meg lehet figyelni mikroszkóp segítségével, és így egy-egy elektron töltését külön is kaphatjuk. EnRENHAFTnak feltűnést keltő megfigyelései után az ellenőrző megfigyelések egész sora indult meg.1 Millikan, Regener, Prizbram és Joffé nemcsak igazolták az elektron-elmélet felfogását, amely szerint a ß-sugarak részecskéinek töltése oszthatatlan, hanem kiderítették egyúttal Ehrenhaft megfigyeléseinek hibaforrásait is. Az elektron töltésének meghatározása azóta is úgyszólván napirenden van.2 A megfigyelések az előbb leirt módszerek valamelyikét használják és kivétel nélkül az elektron-elmélet mellett szólnak.3 De még inkább támogatja az elektromosság atomos szerkezetének felfogását az a körülmény, hogy az elektron töltésének nagyságát egészen más körbe tartozó jelenség alapján is meg lehet határozni. Ez a jelenség a Brown-/e7e mozgás. Hozzunk vízbe olyan kis fémrészecskéket, amelyeket csak a jelenleg elérhető legnagyobb nagyítás mellett lehet meglátni. Ezek a vízben lebegő kis részek sohasem maradnak nyugalomban, hanem egészen szabálytalan mozgást végeznek minduntalan változó irányban. Ezt a mozgást első megfigyelőjéről Brown- féle mozgásnak nevezzük, melyet úgy magyarázunk, hogy a vízmolekuláknak a lebegő részecskékbe gyakorolt lökései folytán áll elő. Ha a lebegő részek nagyságát és mozgását megfigyeljük, ebből szintén következtetni lehet a legkisebb elektromos töltés nagyságára. Az így nyert eredmény pedig jól egyezik az elektron nagyságára vonatkozó eddigi megfigyelésekkel. Az előbbiekben összehasonlítottuk az elektron tömegét a hidrogén atomjának tömegével. De ha az elektron tiszta negatív elektromosságból áll, hogyan beszélhetünk akkor tömegéről? Hiszen az elektromos töltésnek nincs súlya. Ha rézgömböt töltéssel látunk el, súlya a legpontosabb mérlegelés mellett sem mutat változást. E látszólagos ellenmondást a tétlenség törvénye alapján fejthetjük meg, amely szerint minden test igyekszik meglevő mozgásállapotát továbbra is megtartani. Ha egyforma nagyságú erő két különböző tömegre hat, akkor 1 Pótfüzetek a Term.-tud. Közl.-höz, 1912, 107. lap. 2 Perrin, Gomptes Rendus, 1911, 152. köt., 1165. lap; Roux, Comptes Rendus, 1912, 155. köt. 1490. lap ; Schidlof et Murzynkowska, Comptes Rendus, 1913, 156. köt,., 304. lap. :í Azt az elektromos töltést, mely a vele egyenlő nagyságú elektromos töltést 1 cm távolságból, 1 din erővel vonzza, elektrosztatikai egységnek nevezzük. Az elektron töltése az elektrosztatikai egység 47 ezermilliomodrésze. A különféle mérések eredményei ezen érték körül ingadoznak. •r
