VI. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, 1913

II. Dr. Kuncz Aladár: Thököly a francia irodalomban

2.1 Validé azonban, bár nagyon meg van elégedve a cserével, hiúságában megsértve, kiviszi a szultánnál, hogy Basclari hercegnőt a budai basához adják feleségül s ily módon örökre eltávolítsák a nagy- vezír szeme elől. A szultán, kit sikerült Thökölynek a magyar elégedetlenek támogatására bírni, rábízza, hogy a herczegnőt Budára kisérje. Útközben Thököly oly előnyös színekben ecseteié a nagyvezírt és szerelmét útitársnője előtt, hogy ez egészen szerel­mes lesz belé s Thököly révén hajlandó vele addig is levélbeli érintkezésbe lépni, míg alkalomadtán személyesen találkozhatnak. Thököly ezután Gyulafehérvárra megy, seregének élére áll, leveri versenytársát Wesselényi Pált s csakhamar, mint a felkelők egyet­len vezére, nagy sikereket ér el. Egyik vezére egy alkalommal elfogja Zrínyi grófot, Rákócziné testvérét, kinek érdekében Rákócziné levelet ír Thökölynek, amit azonban a nevek hasonlóságán alapuló tévedésből Thököly egyik vezérének, Thekeaiolinak adnak át. Ez, legjobb barátjával, Josuával, Zrínyi grófot Munkácsba viszi, hol átadják őt Rákóczinénak. Josua minden érdemet magának tulaj­donit, Thökölyt azzal vádolja, hogy Rákócziné levelének nem akart eleget tenni és ismételten kéri Rákóczinét, hogy legyen a felesége. Rákócziné azonban visszautasítja őt s kezdi észrevenni, hogy Josua hazudozásaival gátat akar vetni az ő és Thököly házasságának. Thekeaioli ezután visszatér a táborba, de katonái nem akarnak neki engedelmeskedni, mert azzal vádolták, hogy a császárpárti Munkácson alkudozott az öreg fejedelemasszonnyal.*) Eközben Thököly diadalmasan nyomul előre, de serege nem elegendő egy nagyobb ütközetre. Hogy a törököktől segítséget kapjon, levelet ír a nagyvezírnek, melyben kéri őt, hogy beszélje rá a szultánt nagyobb segítség adására. Ha a szultán a budai *) Ezek az adatok a Histoire des Troubles de Hongrie c., Párisban 1685-ben megjelent munka első kötetéből vannak véve. Ott Thököly egyik unokatestvéréről és vezéréről van szó, kinek a nevét Tekeoli-nek irja a szerző, míg Thökölyét egyszerűen Tekeli-nek. E könyv szerint ez a Tekeoli fogta el Zrínyit. Ugyanitt olvasható, hogy az öreg fejedelemasszony (II. Rá­kóczi Gy.-né Báthory Zsófia) tárgyalt Munkácson „Tekeolival“ s egyik lányát Ígérte neki, ha otthagyja pártját (I. k. 310. és 325. 1.). Zrínyi Jánost, Péter grófnak császárpárti fiát, 1678-ban fogták el a kurucok. Abban az időben ő nővérét meglátogatni ment Munkácsra, s mikor egy alkalommal, kevés kíséret­tel, családi kincseit szállitá, a bányavárosok felől jövő mintegy ötszáz főnyi kuruccsapat megtámadta őt s elfogta. Thököly fogsága alatt nagyon jól bánt vele s csakhamar szabadon bocsátotta Zrínyi Ilona iránt táplált érzelmeitől indíttatva (Angyal. Thököly J. I. 201., 202. 1.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom