VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1920
II. Iskolánk az 1920-21. iskolai évben
4 folyt. Meg (kellett szerezni -az anyagi eszközöket és azután meg kellett szerezni a .szenet és a fát. A kettő közül az utóbbi volt nehezebb, bár a pénz megszerzésének is temérdek nehézség állotta útját. A mi növendékeink általában nem vagyonos szülök gyermekei; nagyobb áldozatokat tőlük nem várhattunk. Állandóan vigyáztam is arra, hogy a megélhetési nehézségekkel küzdők minden tehertől mentesítve legyenek; Az intézet növendékeinek szülei összesen 35.423 koronával járultak a fűtési költségekhez. Csekély hiány így is mutatkozott, de a fűtési korszak elmúltával nem akartam újabb gyűjtéssel zavarni a tanítás menetét. Januárban, februárban és márciusban sikerült némi fát szereznünk. Meg kell itt emlékeznem Pl-eyer Lajos úrról, aki a legnehezebb időben 20 mm. fát bocsátott az intézet rendelkezésére és az érte járó összeget, 3600 koronát az intézet Segítő Egyesületének ajándékozta. Az intézet szegénysorsú növendékeinek nevében hálás szívvel nyugtázom itt az adományt. A Vili. osztályban a másodnapos tanítást a hivatalos szünet leszámításával fenn tudtuk tartani, a többi osztályokban bosszúra, nyúlt a szénszünet és csak márciusban nyithattuk meg egymás után a redukált tanítást az egyes osztályokban. Legelőbb az I. és VII. osztályok nyíltak meg, majd sorjában a többiek, mikor a Faközpont végre némi fához juttatott bennünket. Szenet egész télen át nem lehetett szerezni. A meglehetősen nedves fa és a fával kevert szemétkoksz természetesen nem adták meg a kívánatos meleget; az igazgatói Irodában, amely tanári szobául is szolgált hosszú időn át, egész télen nem lehetett levetni a téli kabátot. A tanári testület és az ifjúság nagy lelki erővel viselte el a súlyos megpróbáltatást. Erős a reményünk, hogy ez volt az utolsó testet-lelket kemény próbára tevő esztendő. Változás a közoktatásügyi kormányzatban. A vallás- és közoktatásügyi tárcát ennek a tanévnek a folyamán dr. Vass József miniszter úr vette át. Hisszük, hogy a legnagyobb energiával segít az iskolák újjáépítésében és intézkedéseivel lehetővé teszi, hogy lassanként a régi béke-mértéket elérhessük. A lejtőn miár megállót,t a magyar iskola, a tanárság a legnagyobb lelkesedéssel iparkodik azon, hogy a belső területek kultúráját a lehető legmagasabb fokra emelje, \ áltozás a tanári testületben. Az idei iskolai évben testül©tünkben sok változás nem történt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Vayer Lajost a görög nyelv szakfelügyelőjévé nevezte ki. Szerencsére nem szakadt el tőlünk teljesen, mert egy osztályban görög óráit megtartotta. Akik ismerik Vayer Lajos egyéniségét, nagy tudását és kiváló tanítói képességét, kinevezésének őszinte szívvel örvendtek. Mi mindnyájan sajnáltuk már azt is, hogy félig elszakadt tő.tinik, annyira hcz-zánőt-t testületünkhöz; -szeretetreméltó kolléga, szolgálatkész, buzgó tanár, a sz-egény tanulóknak mindig lelkes támogatója volt. Kőszegi Lászlót a minisztérium más intézetbe osztotta be. Ő is nagy űrt hagyott maga után; igen sokat tett az ifjúság esztétikai érzékének felébresztésére és nagy. gondja volt a növendékek viselkedésére. 35 évi nehéz szolgálat után nyugalomba von-u’t Tomosányi Béla tornatanító. Intézetünknél kévés időt töltött, de nehéz munkáját zúgolódás nélkül, eredményesen végezte. Hegedűs István és dr. Pethő Sándor az egész tanévben szabadságon voltak, dr. Székely István szakfelügyelő és Boros Ferenc április elejétől az iskolai év végéig kapott szabadságot.
