VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1918-1919
Bakos János
BAKOS JÁNOS Tanári testületünk régi alakjai egyre hullanak. Testületünknek szépen viruló, erős törzséről majd minden évben letarol a halál kemény szele egy-egy régi ágat... Ilyen régi ág, ilyen nemes hajtás volt boldogult kartársunk, Bakos János is. Páratlan szerénysége, eiőzékeny modora, magányt kedvelő egyénisége csak kevesek előtt nyílott meg és felületes szemlélő nem is hatolhatott tartalmas és nemesen érző lelkének mélyére. Csak a kutató szem és nem a külső csillogást kedvelő értelem látta meg Bakos Jánosban a tanári értéket, a jó embert és a derék együttérző kollégát. Életének főbb mozzanatai a következők: Bakos János született Szepes Jakabfalván (Lubló mellett) 1852. ápf. 10-én szegény szülőktől. Középiskolai tanulmányait Eperjesen végezte 1866- tól 1874-ig. Főiskolára Budapestre jött. 1878-tól 1886-ig mint nevelő működött. 1886-tól 1892-ig helyettes tanár a II. kér. kir. kath. főgimnáziumban, majd a tanügyi kormány rendes tanári minőségben a székesfehérvári állami főreáliskolához helyezi át, ahol 1891-től 1899-ig tanít. 1899-ben feljön Budapestre a VIII. kér. áll. tőgímnáziumhoz s azóta állandóan, megszakítás nélkül intézetünkben működik. Szaktárgyait nagyon szerette; e szeretetet benne nyilván szűkebb hazájának, a szép felvidéknek természeti szépségei fejlesztették ki. Rajongó lélekkel beszélt a természet kincseiről, kiapadhatatlan volt az a mély hittől áthatott természetimádat, amely előadásaiból, magyarázataiból kiáradt. Érdeklődése azonban sokoldalú is volt egyszersmind. A politikai, társadalmi és művelődési élet minden jelensége érdekelte s szívesen elbeszélgetett mindenről, ami a kor mozgató eszméire vonatkozott. Nemcsak hazai, német és francia lapokat olvasott, hanem főleg az orosz irodalom és napisajtó termékei voltak állandó érdeklődésének tárgyai. Az orosz irodalmat is jól ismerte, egyes tanulmányai jelesebb orosz írókról jelentek szaklapokban meg. , Intenzív részt vett egyházának, a gör. kath. egyháznak belső életében mint annak hű fia. Irt a Görög Kath. Szemlében a Medler-féle időszámításról s ezzel hozzájárult az ó-hitüek naptáregyesítési törekvéseihez. Néhány hónappal halála előtt átvette a kormány támogatásával megjelent rutén nyelvű Negyilja (Vasárnap) c. néplapnak szerkesztését.
