VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1917

II. Demkó Kálmán †

ll;

millenniumi kiadványait s ö a legtermékenyebb dolgozótárs is. E társulat ma is a vidéki hasonló társulatok legelők előbbike; folyóirata komoly, tudományos színvonalon áll és kiadványainak egész sorával dicsekedhetik. Ennek körében indul meg Demkó nagyszabású tudományos munkássága, mely éppen javarészt a Szepességhez s első sorban magának Lőcse városának múltjához fűződik. így lesz 188b óta a Műemlékek Országos Bizottságának is kültagja. Rendezi a város levéltárának 1319—178<> terjedő régi részét, összesen 28251 darabot. Bejárja és átkutatja a többi -zepesi levéltárat is. s bár mindenütt értékes anyagot szerez, e levéltárak rendezetlensége ébreszti fel benne a tervszerű munka szervezésének szükségét. Egymásután jelennek meg nagyobb, önálló dolgozatai: Polgári család- éLet és háztartás Lőcsén a XVI—XVII. században (1882), Lőcsének erődítése és védelmi rendszere (1884), Magyar-cseh confoedc- latio és a besztercebányai országgyűlés 1620-ban (1889), Szepesidig ye levéltárai (1889). A szepesszombati krónika. (1891). Ugyanez év november 9-én olvasta fel a Magyar Tudományos Akadémiában 1 szepesi jog (Zipser Willkiihr) e. tanulmányát, mely aztán az akadémiai értekezések során látott napvilágot (1891). Legértékesebb' műveit most. a kilencvenes évek elején, alkotja. Ilyen a szintén az Akadémiától kiadott műve A felső magyarországi városok életéről a XVI—XVII. században (1890). Demkót mindenütt a művelődés- történeti mozzanatok érdeklik leginkább: ő első sorban kulturhiszto- vikus. E művének előszavában maga ilyképen határozza meg mun* Rabsága vezérgondolatát: ..A polgári »isztálykülönbségek megszűntével megszűnt a történelem egyes osztályok dicsőségének hirdetője lenni s általánosan elismertté lett a történetírásnak hazánkban Trélert Ágoston által már 1838-ban hangoztatott azon föladata, hogy megismertesse velünk, hogy a népek összes osztályai vagy fraetiói — bár nyelvre s vallásra különbözők — mikép élveztek, szenvedtek. szerettek s gondolkoztak.'* A városi élet létfeltételeiből indul ki. következnek: a lakosság, az egyházi és világi hatóság, a rendőrség. a közegészségügy, közerkölesiség, bűnök és büntetések, családi élet. játék, nyilvános mulatságok, ünnepélyek, háztartás. Élénk, szemléltető kulturhistóriai képsorozat, mely igen sok új adalékot tartalmaz s a régieket új példákkal világosítja meg. Másik nagyszabású műve: Az orvosi rend története (1894). E kérdést a Magyar Orvosok é* Természetvizsgálók vándorgyűlésének állandó központi választmánya tűzte ki s a beérkezett művet a Poór Tmre- féle alapítványból l1 »fi arannyal jutalmazta. Dereké széles művelő-