VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1917
II. Demkó Kálmán †
12 déstörténeti alapon századról-századra vázolja a gyógyászat történetét és az orvosi rend kialakulását. Filozófiailag állítja be a kor vezető eszméit s ezek kapcsán vizsgálja, milyen állást foglalt el a gyógyítás koronként az ember testi és lelki szervezetével szemben. Először mindig a külföldi viszonyokat rajzolja meg — Baas és Haeser ebben főforrásai — s ezekhez fűzi aztán a hazai állapotok rajzát. Mennyi alkalom a magyar állapotok lekicsinylésére a magas külföldi talapzatról! Demkó ellenben éppen azt látja meg. hogy mint minden téren, a gyógyászat terep is lépést tartottunk a Nyugattal s ha valahol új eszme, új módszer, új eljárás merült fel, az nálunk sem maradt sokáig ismeretlen. Nagy súlyt helyez az orvosi tudományok tanításának mikéntjére is, könyve az orvosi iskolázásnak is becses forrása. A Szepesi Történelmi Társulat millenniumi monográfiáinak sorában írja meg Lőcse város történetét (1896), szintén gazdag képét nyújtva a város művelődési viszonyainak, nagyrészt már saját kutatásainak alapján. Ebből A szepesi szászok ősi jogélete külön is megjelent (1896). Ez évben jelenik meg tőle A lőcsei egykori ág. ev. gymnasium és a jelenlegi m. kir. állami főreáliskola története, melyhez felhasználta hivatali elődje. Ivupetz Lykurg németül írt dolgozatát, aki ez intézet első és Roth Samuét, • aki második igazgatója volt. A millennium őszen 1896 szeptemberében Demkó elhagyja -sikereinek színterét és átveszi a budapesti VIII. kér. állami főgimnázium igazgatását. Az ország fővárosába kerül, munkatere kiszé- lesbül, érvényesülési lehetőségei megszaporodnak és mégis azt kell mondanunk, hogy a viszonyok sok tekintetben nem kedveztek fejlődésének. A gimnázium igazgatásához nagy ambícióval lát, — maga történelmet, filozófiát és francia nyelvet tanít; — de sokkal kisebb viszonyokhoz lévén szokva, a növekvő tanári kar. a bonyolultabb irodai munka, a közel ezer tanuló vezetése, a szülőkkel és hatóságokkal való érintkezés rendkívül sok idejét foglalja le. Tudományos működése budapesti igazgatósága alatt jóformán szünetel. Elszakadt gyökereitől, melyeknek minden szála a Szepességhez fűzte s új talajra találni nincs elég érkezése. Megírja Magyarország északi megyéinek ismertetését György Aladár A föld és népei c. műve számára (Második újból írt kiadás. A', k. Magyarország. 1905). De különben inkább csak tankönyveket ír. így készülnek: A magyar királyság földrajza (1899) a középiskolák első. Európa -és a többi földrész (1900) a középiskolák második és harmadik osztálya számára.
