VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1915
I. Dr. Pethő Sándor: Kísérlet a világháború katonai történetének (1914-15.) összefoglalására
24 sor, hogy eljussanak a második védővonalig (Kilid-Bahr-Nagara), amely már új s a vártechnika eszközeivel fölszerelt erődökből és ütegekből állott, jobbadán azon erődítési tervek alapján, amelyeket Brialmont, az ismert belga mérnökkari tábornok dolgozott ki. Tulajdonképen Kilid-Bahr a kulcsa nemcsak a dardanellai átjáró középső szakaszának, hanem az egész gallipolii erődítési rendszernek is. Ez a csoport, valamint a tőle délnyugatra elszórt ütegállások már részben 35 cm-es nehéz ágyukkal is föl vannak szerelve s a védelem intenzitását hatalmasan fokozta a német s részben osztrák és magyar hadimérnökök leleményessége, akik itt a mozgó ütegeket új s a messzehordó ágyuknál jóval hatásosabb nehéz mozsarakkal látták el. Vájjon mi a mozsárütegek előnye a nagykaliberű és síkpályájú lövegekkel szemben? Erre a kérdésre nyomban fény derül, ha tudjuk, hogy a nagy sorhajók oldalpáncélzata, valamint acéltornyainak és oldalkúpjainak páncélkeresztmetszete 33 cm, míg a fedélzet páncéltakarója a legtöbb német, angol és olasz nagy hadihajónál mindössze 8 cm vastag. Már most telitalálat esetén is a síkpályájú nehéz lövedékeknél is sokkal kisebb kár esik a célbavett hadihajón, ha meggondoljuk, hogy ezek az ütegek csak oldalazhatják céljukat, tehát ott csapnak le a lövedékek, ahol az acélburkolat sűrűsége legnagyobb. A mozsarak lövedékei ellenben nagyjában félköríves pályát írnak le s csaknem merőlegesen eshetnek le a célul kiszemelt hajó fedélzetére, ahol a páncélfedő viszont a legvékonyabb, ahol tehát a lövedék találata leghatásosabb. Ily módon pusztult el a Bouvet francia nagy cirkáló s a március 18-iki bombázást főkép a mozgó mozsárütegek hiúsították meg. Kitűnt, hogy az angol tengernagy lebecsülte a Dardanellák erődítéseit és a védők kitartását. A támadást azonban folytatni kellett s ezért több heti nyugalom után egy új haditerv alapján kezdtek akciót. Április 25-ikének éjszakáján mintegy negyven nagy egységből álló hajóraj konvergens tüzet zúdított a tenger- szoros déli nyílásánál a török parti ütegekre s azután legott négy ponton nagyobbszámú osztagokat szállított a félszigetre és a kis- ázsiai partszegélyre. A franciák Kum-Kalenál 25.000 embert vittek szárazra, ezeket azonban harmadnap kénytelenek voltak visszahajózni, miután összes gépfegyvereiket, tüzérségi anyagukat a törökök kezében hagyták hátra és mintegy 700 halottat veszítettek. Az angol expediciós hadtest ekkor 60.000 emberből állott s ez — minőségre nem oly selejtes, mint a francia — a flotta
