VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1915
I. Dr. Pethő Sándor: Kísérlet a világháború katonai történetének (1914-15.) összefoglalására
25 kiadós támogatása és állandó fedezete mellett egy keskeny parti csíkot meg is hódított az ari-burnui és sed-il-bahri szakaszokon. Tény, hogy a törökök arról a vonalról csak 1916 januárjában tudták elűzni ellenségeiket, de az is tény, hogy április 26-ika óta Hamilton tábornok expediciós hadtestei egy tapodtat sem mehettek előre. Már pedig Hamilton feladata nem az volt, hogy egy keskeny partvonalat elhódítson s ott pozícióharcra rendezkedjék be, hanem a folytonos és lankadatlan offenziva — Konstanti- nápolyig. A szövetségesek — május 8-ika óta a francia hadtest is Sed-il-Bahrnál küzd — terve volt frontális és átkaroló harcokkal (balszárnyuk akkor még Ari-Burnunál volt) a tenger színe felett 222 méteres magaslaton fekvő Krithia helységet, a félsziget déli részének stratégiai főtámaszpontját a törököktől elragadni, de minden vállalkozásuk véres kudarcba fűlt. Amint az angol támadó rajok kiértek a nagy hajóágyuk lőtávolából, képtelenek voltak helytállani a törökök fanatikus rohamainak s csak azokat a pozíciókat tudták tartani, amelyeket a hajók messzehordó nehéz ágyúi védtek. Az entente a második játszmát is elvesztette, mert a gazda nélkül számított. Mindinkább világosabb lett, hogy túlnyomó hatással beavatkozó kontinentális csapatok nélkül veszett munka az ostrom erőszakolása. A nyomott atmoszféra az entente berkeiben tehát igen természetes pszichológiai okozat volt. Míg a véres helyi harcokban elfecsérelt erőiket pótolgatják és kipihenik a fáradságot: a veszteglés napjaiban megszületik a legújabb haditerv, diplomáciai húzások között. A partra szállított csapatok ellátása és morális állapota éppenséggel nem volt kielégítő. A sivár okkupációs területen még a vizet is hajókon kellett a gallipolii félszigetre szállítani. A pótlás, az egészségügyi és tápszolgálat lebonyolítása kivált azóta ütközött roppant nehézségekbe, mikor a német tengeralattjárók feltűnni kezdtek az Archípeláguson. Az entente hadiflottájának operációs területe mihamar kétségessé ‘vált s nagy veszteségei után (Triumph, Majestic, Goliath elsü- lyesztése) kénytelen volt bázisának drótsövényei mögé elbújni (Imbros, Tenedos). Igaz, hogy az angol és francia tengeralattjárók szintén derekasan dolgoztak (Barbarossa Hairedin, Medji- die nevű török cirkálók elsülyesztése), de a védelem munkáját nem tudták lényegesen megzavarni. Eközben a hadviselő csoportok közt megindul a balkáni valőrök megnyerése céljából a gigászi diplomáciai birkózás. Mikor hovatovább bizonyossá vált, hogy a
