VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1914
II. Az állampolgári nevelés és a háború
15 Az adófizetés kötelezettsége a háború alatt sem szünetel. Ennek a kötelességnek teljesítésétől függ az állam teljesítőképessége békében és háborúban egyaránt. Ha az adófizetés a békében oly terheket ró az állampolgárokra, amelyek nem gyümölcsöző befektetéseknek látszanak, pl. hadi felszerelésekre, fegyverekre, ágyukra, várakra, szóval a véderőre: most egyszerre mindenki előtt világossá lesz, mily fontos, mily életbevágó dolog, hogy az adók befolytak és hogy a véderőre is nagy összegek jutottak. Azért nem hazafias dolog a háború ürügye alatt az adófizetést elodázni. Miből fedezze az állam rendes és rendkívüli kiadásait, amikor a háborúban hihetetlen módon megszaporodtak a szükségletek. Hiba az is, ha a moratóriumot olyanok is felhasználják fizetési kötelezettségeik teljesítésére, akik tudnának fizetni. Ezzel t. i. olyan polgártársaik fizető képességét gyöngítik, akik állami adóikat e miatt nem tudják beszolgáltatni. Legkönnyebb ma az állampolgári kötelességekből a hadkötelezettséget megvilágítani. Miért van szükségük az államoknak hadseregre, miért kell minden alkalmas embernek otthonát egy időre béke idején is elhagynia, hogy katonai szolgálatot teljesítsen, oly kérdések, amelyekre minden elméleti oktatásnál érthetőbb választ adnak a csatamezők véres csodái. És itt már nemcsak kötelességekről kell beszélnünk, hanem a vitézség, az odaadás, az önfeláldozás ethikai hatásait is fel kell használnunk az állampolgári öntudat fejlesztésére és megerősítésére. Ez a terület az, ahol a jogok és kötelességek fogalmát erkölcsi motívumokkal kell körülvennni, amelyek nélkül nem lehet el semmiféle polgári nevelés, mert az intellektus egymagában nem biztosítéka az állampolgári erények gyakorlásának.1 Nagy haszonnal értékesíthetjük azokat a háborús tapasztalatokat az állampolgári nevelés érdekében, melyek gazdasági életünknek a háborús viszonyokhoz való adaptatiójából menthetők. . Itt jelentkezik ugyanis leghatározottabban az ösztönös és a tudatus egoismus egyaránt. Mindkettőnek leküzdésén és átalakításán múlik a háború gazdasági részének sikeres megvívása, sokkal inkább mint bármily tényezőn. A kiéheztetés elmélete veszedelmesebb fegyver, mint a gránát és a shrapnel. Kivédésére rendszeres gazdasági organizatió szükséges és máskor nem ismert önmegtagadást és áldozatkészséget tételez fel a polgárság részéről. De 1 L. Staatsbürgerliche Erziehungen von Dr. F. W. Foerster Leipzig. Teubner 1910. 8. 1.
