VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1912

I. A kifejezés stílusa

22 Ami egyben ízléstelen is, zavaros is, mert a földgömböt nem lehet mint kalapot elképzelni, még kevésbbé az Úristent bokrétás kalappal a fején. Vagy az Egri hangokban, mikor igy ír: Kedvemnek, ha magja volna, Elvetném a hó telett, S ha kikelne, rózsaerdő Koszoruzná a felet, S hogyha feldobnám az égre Szívemet, Melegítné a világot Nap helyett! 3. Gyengítés. Aristoteles a maga Rhetorikájában zansívovüHnak nevezi a ki­fejezés erejének csökkentését szemben az a$&mrnel, a kifejezés erősítésével. Az ati&oig és lanstvaoig terminusok Anaximenes rhetorikájában találhatók. Apsines az utóbbi helyett a /aeiaaig ki­fejezést ajánlja, Tryphon pedig a ma általán elfogadott eínprHjbiOfiog-t* Ez eredetileg vallási kifejezés: sbcprifisiv körülbelül annyi, mint a latin favere lingua, mellyel a hallgatóságot az áldozatok alkal­mával csendre intették. Mi bírja az embert általában kifejezéseinek mérséklésére, holott tudjuk, hogy az érzelem szinte túláradó erővel siet mozdu­latokban, szavakban, cselekvésben érvényesülni? Kifejezéseink mér­séklése kétségen kívül énünk korlátozása s ennek oka csak az lehet, hogy ezt a korlátozást szükségesnek tartjuk, mert nem érezzük magunkat szabadoknak. Az euphemismus lélektani oka: másoktól való függésünk tudata. Legfőbb ilyen függés az istenségtől való: a vallási féle­lem. Már a régi rhetorikusok euphemismusként emlegetik az Eumenidák nevét Erynnisek helyett : cizav Myo^sv ’Egwvíag Evae- víöag (Tryphon).* Ugyancsak a bosszú istennőit oetwai fisai-nak, szent isteneknek is nevezi a közszokás (Kokondrios).** Plinius meg­említi, hogy Beneventum euphemismusnak köszöni eredetét Male- ventum helyett „auspicatius mutató consilio“,*** s a Pontus Euxi­* Gerber: Die Sprache als Kunst. II-, 277 és 280 1. * U. o. 280 1. ** U. o. 313 1. *** U. o. 314 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom