I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1912
I. A középiskola és a tanuló ifjúság
12 határozottan a példaadót, mert nemcsak a példa, hanem a példaadó is sok, akik eltűnnek a tömegben. A példa erkölcsi hatása föképen az ifjú felelősségérzetének csökkentésében áll. Valahányszor az ember példát lát maga előtt, ez inger gyanánt lép fel elhatározásában. Az előbbi példa erősíti az utóbbi erejét; később már nincs is szükség valóságos példára, mert a követett példák képzete is elegendő arra, hogy cselekedetre birjon. Amint már említettem, a külső világ hatása, tehát a példaadásban nyilvánuló is, komolyabb és állandóbb következményekkel jár, mint az otthoné, ez tudatosabb, ennélfogva óvatosabb és így nem zárja ki az orvoslás lehetőségét, amaz öntudatlan és meggondolatlan. A külvilág véleménynyilvánítása, ha tárgyban és módban egyezik is az otthon itéletmondásával, elüt tőle a jelentkezési terület nagyságát illetőleg. A családi körben elhangzó vélemények zárt területen jutnak kifejezésre, legtöbbedre ott is maradnak, legfeljebb az ifjú megváltozott érzés- és gondolatvilága árulja el a figyelmes szemlélőnek a vélemények valószínű tartalmát. A külső világ nézete már közvéleményszámba megy. Az ifjú nem tud előle menekülni, még ha akar is, szubjektív felfogása, hangulata meg sokszor épen kedvessé teszi a véleményt, szívesen hallgatja, különösen ha az iskolát támadja. Mindenütt találkozik vele, akárhává megy s egjmltalában nem csoda, ha nem kutatja annak igazságát, csak elfogadja minden gondolkozás nélkül. Hogy ez által mit árt magának, arra nem gondol. A különféle tényezők minden egyes hatásának behatóbb jellemzése túlságosan széttolná a jelen értekezés keretét, amiért is csak néhány szóval terjeszkedem ki rájuk. Az elsoroltak mindegyikével érintkezésbe jut az ifjú. Némelyiket (társaság, szinház. mozi, újság) ő maga keresi fel esetleg hozzátartozói társaságában, tehát volna alkalma a kikerülésükre, másokat (utca) nem kerülhet el vagy ki (korszellem, közélet). Hogy jó hatással is vannak és lehetnének az ifjúra, kétségtelen. A társaság pl. a szükséges társadalmi érintkezés simaságát oltja belé, határozott föllépésre szoktatja, de az erkölcsi felületességet is, meg a külsőségek nagyrabecsülését is beléneveli. A szinház, mozi, mindenesetre tágítja látókörét, ismereteit gyarapítja, nemes érzelmeit is ápolhatja és gazdagíthatja, ellenben képzeletét izgathatja és sokszor az erkölcsi lazaságot is meggyökerezteti benne. Az újság hatásáról sokat lehetne beszélni. Az ifjú tanulhat belőle, sok dologról szerezhet ismeretet és tudomást, noha akárhányszor föliilete- set és egyoldalút; újságolvasás által hozzászokik, hogy érdeklődjék a mindnyájunkat érintő közélet eseményei iránt; némileg a tettek megbírá- lására, az események megítélésére is megtanítja az ifjút, de a tárgyilagosságra való törekvést háttérbe szorítja benne, az igazmondás erényét pedig egyáltalában nem kedvelteti meg vele. Egyik-másik lapnak mételyező ha