I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1912
I. A középiskola és a tanuló ifjúság
11 tásra, illetve nevelésre támaszkodik. Az első útmutatást a család adja meg, a későbbiekben pedig segítenie kell az iskolát, úgy, ahogyan ideje, módja és tehetsége van rá. így nem lesz, illetve megszűnik a súrlódás a család és iskola között, a kettőnek érintkezési felületei nem lesznek érdesek. A létrejövő összhang a gyermek lelkében is harmóniát fog teremteni s az iskola nem lesz az a terület, amelyen a keserűségek forrása fakad az otthon számára, viszont az otthon nem lesz az a zátony, melyen az iskolai munka hajótörést szenved, sem az a menedék, ahol az ifjú a kötelességteljesítés elől elrejtőzhetik. Y. Az otthon befolyásán kívül még az ú. n. külső világ hat irányító- lag az ifjúság lelkületére. E hatás igen veszedelmes lehet. Mert az otthon bármily irányban hat, az eredményről, amely őt is igen közelről érinti, hamarosan s közvetlenül meggyőződhetik s ha azt tapasztlja, hogy irányítása nem jó úton halad, a saját jól felfogott érdekében megszünteti és ellensúlyozni iparkodik helytelennek bizonyúlt tevékenységét. Különben is az otthon érzi a felelősséget. Ellenben az otthonon (és iskolán) kívül eső világnek, melyet röviden külső világnak nevezhetünk, bármely tényezője (társaság, sajtó, szinház, „mozi“, közélet, utca, korszellem) jóformán semmit sem gondol a következményekkel, amelyekért nem is lehet őket személyileg felelősségre vonni. A külső világ sok tényezőjének gyakran nyilvánuló sokféle hatása gyúrja át az ifjú lelkét. Sajnos, hogy ez az átalakulás jobbára kellemetlen, sőt ártalmas következményekkel jár az ifjúra és közvetlen környezetére nézve. Vannak tényezők, amelyeknek működésében az ifjú csak a rosszat látja és tartja meg belőle. Nem képes felfogni pl., hogy a dohányzás az ő szervezetének különösen ártalmas, de mivel másokat lát e szenvedélynek hódolni, ő is részt kér belőle, abban a naiv hitben, hogy ő is felnőtt ember lesz, mihelyt őket utánozza. Vizsgáljuk meg, hogy a felsorolt tényezők hatása miképen jelentkezik, mennyiben alakítja át az ifjú lelkét és végül azt, hogy az iskolára tolt hibák s az ebből származó bajok mily összefüggésben vannak az ifjúság lelki metamorfózisával. Már az otthon befolyásának elemzésénél szó volt arról, hogy példa- adásával és véleménynyilvánításával tereli az ifjú gondolkozását részben helyes, részben helytelen irányba. Ugyanebben a két formában nyilvánul a külvilág hatása. Ebben tehát megegyeznek, de sok tekintetben el is térnek egymástól. A külvilág példái gyakoribbak és ami lényeges, változatosabbak, tehát az ifjú lelkének igen jólesők. A család példaadását mindig vissza lehet vezetni egy határozott személyre, aki számadásra vonható. Míg a külső világban legtöbbször képtelenek vagyunk megjelölni