Budapest, 2020. (43. évfolyam)

11. szám, november - Zsigmond Gábor: ÉVFORDULÓ - Nagy ugrás Rákosmezőn

21 István honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök, hiszen a repülés megszervezése a korlátozások közé szorított hadsereg számára sem volt érdektelen. Eközben a polgári repülést hivatalosan felügye­lő Rubinek Gyula kereskedelemügyi minisztert egyéb elfoglaltsá ­ga – a Tolna megyei Faluszövetség szekszárdi alakuló ünnepségén való részvétele – miatt Lipták Pál államtitkár képviselte. A program legfeszültebb pontjának írta le a sajtó Kovács Endre ugrását, aki egyébként néhány perc alatt – egyes beszámolók szerint két és fél perc alatt – ért földet a kétezer méteres magasságból. A Nemzeti Újságnak köszönhetően azt is tudjuk, hogy hogyan érezte magát: „Kovács kiült a gép szélére s erős lendülettel a levegőbe vetette magát. Vagy hetven métert hirtelen zuhanással esett, ekkor kinyílt az ejtő­ernyő s szép nagy lengésekkel jött lefelé a bátor ember. Két perc és kilenc másodperc alatt a földre ért. A szél körülbelül 500 méterrel vitte odébb. Mint utóbb elmondta egész jól érezte magát, de különösképpen légi útja alatt elfogta az éhség érzése. Cigarettára is rá akart gyújtani, de nem találta a gyufáját. A levegőben semmit sem hallott, a földről elsőnek kutyaugatás ütötte meg a fülét.” Horthy külön gratulált a vál ­lalkozó szellemű Kovácsnak. Természetesen a lényegről sem feledkeztek meg: a program végén elindult az első légipostajárat Budapestről Győr, Pápa és Szombathely felé. A Magyar Posta első napos lebélyegzésű bélye­geket készített erre a napra, a légipostán feladott küldeménye­ket külön repülőnapbélyegekkel és alkalmi bélyegzéssel látták el. A kezdeti hatalmas érdeklődésnek köszönhetően már az első nap egy gép helyett hármat kellet indítani. Egy repülő ugyanis „csak” 180 kilogrammnyi küldeményt bírt el. A vasárnap felszállt gépek 13:00 órakor indultak és egy óra múlva már Győrnél dobták le a csomagokat, melyekben 682 levél, 358 levéllap és 1545 újság volt. A hírek szerint a küldeményeket egy órán belül széthordták és a levelek, újságok délután háromra már minden címzetthez megér­keztek. A küldeményeket egyébként kétszáz méteres magasságból engedték el, így nem kellett a gépeknek leszállni és a csomagok sem sérültek. Sajnos a teljes sikert beárnyékolta, hogy Szombat­helynél komolyabb hóvihar keletkezett, így az egyik gép Sárváron, a másik Vépen, a harmadik pedig Porpácon volt kénytelen leszállni. Emiatt a szombathelyi légiposta végül csak hétfőn érkezett meg. Aznap viszont délután elindult az első légipostajárat Szombathely­ről Budapestre. A repülőposta minden nap délután 14:15-kor szállt fel Mátyásföldről. Merthogy egyébként a Rákosmező lassacskán kiürült. Igaz még évekig használták többek között ejtőernyősök kiképzésére (idővel volt itt egy erre a célra épített ugrótorony), sőt a főváros közforgalmú repülőterének kijelölésekor is felmerült a harmincas évek elején. Csakhogy akkor a politika Budaörs mellett döntött, ami nem volt éppen a legjobb választás, nem véletlen, hogy hamarosan elkezdődött a ferihegyi reptér építése, de ez már egy másik történet. Rákosmező rövidesen feledésbe merült, ma az egykori terület határán, már a szomszédos kerületben a Nagy Lajos király útja és a lakótelep közötti kis parkban egy Illés Gyula által készített alkotás emlékezteti az erre járót „A magyar repülés úttö­rőinek emlékére”. És végül, ki is volt Kovács? A kolozsvári református kollégium padjából ment az első világháború frontjaira, ahol arany vitézségi érdemrendet szerzett. A vitézi rend tagjai közé felvett Kovács Endre a két háború közötti légügyi felügyelő lett, és aktív szereplővé vált a pilótaképzésben. A második világháborúban már repülő alezredes­ként ugyancsak számos kitüntetést kapott. Balatonberénybe vissza­vonulva, 75 évesen halt meg 1973-ban. A kolozsvári iskola 1941-es értesítője büszkén írja róla: „Kovács Endre volt az, aki 1920. november 7-én a rákosi repülőnapon »a magyar polgári aviatika születésnap­ja«-n Horthy Miklós kormányzó úr előtt elsőül ugrott ki – békeidőben – ejtőernyővel repülőgépből” Igaz, itt azt írják, hogy 1200 méter magasságból... szöveg: ZSIGMOND GÁBOR FOTÓ: MMKM Budapesti Nemzetközi Repülőverseny Rákosmezőn, 1910 június Szent István napi repülőverseny Rákoson Rákosmezei repülőtér 10-12 sz. hangár, Horváth Ernő és Prodam Guido

Next

/
Oldalképek
Tartalom