Budapest, 2020. (43. évfolyam)
3. szám, március - Zsigmond Gábor: Biciklipolitika
BUDAPEST 2020 / 03 20 zott, hamarosan már a „népegészségügyi előnyeit” is egyre többször emelték ki. Ezt különösen hangsúlyozták a cserkészszövetség kiadványai vagy a leventemozgalom szószólói, idővel pedig a honvédségben is létrejöttek az első kerékpáros alakulatok. A korabeli statisztikák még egy érdekes jelenségre felhívják a figyelmünket, mégpedig arra, hogy az autók elterjedése a második világháború előtt sem csökkentette a kerékpár-használatot. Ugyanakkor a motorikus közlekedés valóban elkezdte leszorítani a kerékpárosokat a közutakról; ijesztő arányban megugrott a balesetek száma. Ez arra késztette a döntéshozókat, hogy a belvárosi utakon kerékpársávokat alakítsanak ki. A két háború között megépült egyetlen budapesti híd, a Horthy Miklós (Petőfi) híd már kerékpárúttal készült el. Emellett a Kerepesi útra és a Kőbányai útra is kerékpárutat építettek. A Magyar Nemzet 1938. augusztus 26-ai száma így tudósított ez utóbbiakról: „A BSZKRT legutóbbi jelentése is megállapította, mint köztudo mású tényt, hogy mennyire elszaporodtak Budapesten a kerékpárosok. A bicikli komoly versenytársa a villamosnak is. Nemsokára kénytelen lesz a főváros külön kerékpárutakat építeni, hogy a rendes forgalmi utakról eltereljék a biciklistákat. Az első kerékpárutat a Kerepesi-úton, a HÉV végállomás és a Hungária-körút között építik meg az úttest mindkét oldalán; a második pedig a Kőbányai-út mentén épül. A kerékpár-pályák burkolata aszfaltos anyag lesz. A Soroksári-úton, az Üllői-úton, a Budafoki-úton, a Fehérvári-úton épülnek továbbá a rendes úttesttől elkülönített kerékpáros-pályák. A főváros költségvetésében az e célra szükséges összegeket biztosították.” Konkrét tervek készültek a Budakeszi útra, a Váci útra, az Üllői útra, vagy a Soroksári útra is. Láthatjuk, hogy kerékpárutak vagy a város legnagyobb üzemeinek, gyárainak vagy pedig kirándulóhelyeinek megközelítését segítették volna. A Beszkárt is minden bizonnyal kénytelen lett volna idővel nagyobb rugalmasságot tanúsítani, erre enged következtetni a Városok Lapja egy 1938-as írása, amely szerint a kerékpárutak építését „esetleg össze lehet kötni a vasúti közlekedés sel, mikor a kettő kiegészíti egymást. Úgy a hivatással kapcsolatos, mint a kiránduló forgalomban a kerékpár és a közúti forgalom egy tervszerű együttműködése igen előnyösen szolgálhatja a közösség érdekeit. Helyes tarifapolitika az eszköz ezen a téren, mert a kerékpárost a közúti vasút a maga számára mint közönséget adott esetben biztosítani tudja és viszont a kerékpáros is élvezi az olcsó tömegszállító eszközt. Példa lehet erre, midőn a kerékpáros a város környéki lakóhelyéről az út egy részét kerékpáron teszi meg egy alkalmas vasúti megállóig és itt kerékpárját a utcafront Váltson időben előfizetésre! A BUDAPEST utcai árusítása ÁPRILISTÓL megszűnik! Tisztelt Olvasónk! Amennyiben eddig havonta szerezte be lapunkat a Relay és Inmedio üzletekben, arra szeretnénk bíztatni, váltson előfizetésre. A lap utcai árusítása 2020 áprilisával megszűnik és csak előfizetés útján, illetve az alábbi helyeken lehet majd hozzájutni: • Kiadónkban (Summa Artium Nonprofit Kft., 1085 Budapest, Horánszky utca 12. II. lépcsőház, II. emelet 8/A. T/F: +36 1 318 3938) munkanapokon 9–16 óra között • az Írók Könyvesboltjában (Budapest, VI., Andrássy út 45.) • a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.) • a Budapest Antikváriumban (Budapest, IX., Üllői út 11–13.) Előfizetését a kiadóban személyesen, illetve a BUDAPEST folyóirat oldalán keresztül (budapestfolyoirat.hu az előfizetés, vásárlás menüpontban) intézheti. Bízunk benne, hogy továbbra is olvasóink között üdvözölhetjük. forrás: FORTEPAN adományozó Lissák Tivadar
