Budapest, 2020. (43. évfolyam)
11. szám, november - Elek Lenke: A láthatatlan légió
BUDA PEST 20 20 / 11 14 A menőbb butikok ma már minden szetthez készítenek mintában, színben hozzá illőt, ügyesen felhasználva ily módon a maradék anyagokat. Minap az egyik filmes vörös szőnyeges hacacárén strasszos, flitterrel díszített, estélyi változatot is láttam. Jóbarátok a szülinapi bulira csokoládé helyett ezt visznek ajándékba az obligát üveg bor mellé. A minap egy sajtótájékoztatón a szemfüles pr-os lányka a cég logójával díszítettet osztogatott, a meghívottak így erősítik majd az üzlet imázsát. Ez a 2020-as rémséges, fullasztó kényszerkellék másra is jó. Ha valaki nagyot hall, erre hivatkozhat, ha nem akar szóba elegyedni a régi kollégával, mentegetőzhet: ebben még az anyámat sem ismerem meg. A pénz nem árt A 25 éves amerikai világsztár a kötelező baseball sapkában, napszemüvegben és zöld sebészmaszkban merészkedik ki a Széchenyi térre, hogy egy kis – végre nem légkondicionált – levegőt próbáljon szívni a Four Seasons Mindenki emlékszik az elsőre... Neked milyen volt? – kérdezi a barátnőm jó hangosan, betartva a cukrászdában az előírt távolságot. Fehér. Függönymaradékból varrtam egy hűvös márciusi estén. Duplán véve a tüllt és egy kis azsúros rész is jutott az aljára meg a tetejére... Akkor nem lehetett semmilyent se kapni. Szerettem, többször kimostam, el is tettem emlékbe. A láthatatlan légió
