Budapest, 2020. (43. évfolyam)
11. szám, november - Fabó Beáta: 70 éve szűnt meg a budapesti vám
9 győri vasútvonalon túl); Buda északnyugati, XII.–II. kerületi hegyvidék: Budakeszi, a János-hegy és a Nagy-Hárs-hegy egy része, a III. kerületi Csúcshegy egy része, az Örömhegy, a Péterhegy és az Arany-hegy. Pest keleti részén a X. kerületben a Kőbányán túli terület (rákoskeresztúri temető, Rákosi rétek a körvasúton túl) és a Sashalom és körvasút közötti XIV. kerületi rész; a dunai szigetek, a Margitsziget kivételével. A Váci út és a Keresztúri út között, ahol a vámvonal változatlan maradt, a régi (1900-ban felépült) vámlétesítmények működtek tovább. A vasúti pályaudvarok és hajókikötők nagy részében szintén meghagyták a régi vámépületeket. Az új határok mentén azonban 36 új vámhivatali és vámőrségi épületet emeltek. A teljes vámvonalon ekkor 45 fogyasztási adókirendeltség (vámhivatal) működött, mely a fogyasztási adó beszedését és kezelését látta el, ebből 25 a közutakon, 13 a vasúti pályaudvarokon és 7 a hajóállomások területén. A fogyasztási adó és városi vám alá eső cikkeket csak akkor lehetett behozni a fővárosba, ha azt bejelentették és adóztak utána a 45 adókirendeltség egyikén vagy nagy forgalom esetén a kiegészítő bárcázó állomásoknál. Ezen kívül működtek az alárendeltebb vámőrségek: őrházak, őrhelyek és faköpenyek is (bárcázással vagy anélkül). Az 1929–30-ban létesült vámépületek többféle típusterv szerint épültek, egyszerű, igénytelen, többnyire földszintes kialakításúak voltak. Fennmaradtak eredeti, utólagos átalakítási, bontási és felmérési tervek, valamint néhol maguk az épületek is, sokszor erősen átalakított formában. 1930–1950 közti időszak Az 1930-as vámvonal egészen 1950-ig működött. A városszerkezet változása és természetes fejlődése, a forgalom növekedése azonban folyamatosan kisebb módosításokat tett szükségessé. Az új balatoni műút, a pesti alsó rakpart kiépítése, új utcák nyitása, a budaörsi repülőtér telepítése mind-mind kisebb változásokat okozott a vámvonalon. 1938-ban az Óbudai szigetet és a Népszigetnek a főváros közigazgatási területén fekvő részét a polgármester javaslatára zárt adóterületnek nyilvánították. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy erősen megnőtt az áruforgalom és vele együtt a csempészet. Ezen kívül végrehajtották azt a tíz évvel korábbi határozatot, mely szerint a pesti oldal fogyasztási adóvámvonalát a közigazgatási határra helyezik a Soroksári Duna-ágtól a Kozma utcáig és a körvasút töltése mentén a Kozma utcától a Dunáig. A Városszéli telep (X. kerület) építése és egyéb külterületi építkezések miatt a vámvonal utolsó nagyobb korrekciójára, s így a vámépületek áthelyezésére 1940–41-ben került sor. Ekkor a X. és XIV. kerületi vámhatár is kikerült a közigazgatási határig. Ezzel Pest teljes közigazgatási határa vámhatárrá (fogyasztási adóvonallá) is vált. Az új vámvonalszakaszon ekkor is kiépültek az új vámvonal létesítményei. (Az újabb épületek elhelyezését már az 1941-ben bevezetett jobboldali közlekedés is befolyásolta.) 1949. január 1-től a székesfőváros által szedett fogyasztási adót és városi vámot állami kezelésbe vették. 1950. január 1-jén megszűnt a városi vám. A funkciójukat vesztett épületeket vagy lebontották, vagy átalakítás után új funkciót kaptak. A nagyobb kétszintes épületek lakóház, munkásszállás, plébánia, irodák, stb. céljára hasznosultak. Mai napig látható például az Üllői úton az Ecseri útnál (ma Omnibusz Hotel), a Fehér úton az Éles saroknál, az Erzsébet királyné útján a körvasút előtt, a Fehérvári úton a vasút előtt a Dombóvári útnál. Különösebb építészeti értékkel nem rendelkeztek, de magukon viselték koruk építészeti sajátosságait. Kortörténeti szempontból mindenképp ajánlott a jellegzetes periódusok egy-egy jellemző épületének a megmentése. A Bécsi út 604. (1941) alatti vámház A volt normafai vámépület (1930) később sokáig síház és vendéglő (XII., Eötvös u. 59.) Forrás: BFL
