Budapest, 2020. (43. évfolyam)
11. szám, november - Daniss Győző: 1945–2020 - A láthatáron felsejlett Nagy-Budapest
BUDA PEST 20 20 / 11 101945–2020 November 3-án a népbíróság ítéletet hirdetett az egyik magyar háborús főbűnös, Bárdossy László perében: kötél általi halál – ha azonban a volt miniszterelnök és külügyminiszter kegyelemben részesülne, és büntetését szabadságvesztésre enyhítenék, politikai jogaival többé nem élhetne. Nem kapott kegyelmet, 1946. január 10-én kivégezték, főbe lőtték. A lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a perrel és a záró tárgyalási napon történtekkel. A hónap kezdetének azonban nem ez, hanem a nemzetgyűlési választás volt a legnagyobb érdeklődésre számot tartható eseménye. A pártok és nevükben egyesületek, szakszervezetek, világi és egyházi közösségek egyre harsányabban kérték a polgárok voksait, s ígértek cserébe egyre jobb életet. A pártlapok a november 4-iki voksolás előtti napokban csúcsra jártak, jobbára az első oldalukon, gyakran a lapcím fölötti vagy melletti, feltűnően nagy betűs szövegekkel győzködték a választókat. Az FKGP Kis Ujságja egyebeken kívül így: „Az ötös a kisgazda Párt listája!” – „Legyen a magyar a jövőben gerinces = Szavazz az 5 -ös listára!” – „Magyarország, magyar élet = 5 -ös kocka!" – „Ha hívő magyar vagy, nem szavazhatsz másra, csakis az 5 -ös listára!”. Furcsa módon ez utóbbi szlogen – ugyanazon a napon – a szociáldemokrata párt lapjában is megjelent, természetszerűleg az SZDP listaszámával: „Ha hívő magyar vagy, nem szavaz hatsz másra, csakis a 7 -es listára.” A Népszava további hívómondatai: „Harcos múlt – munkás jelen – boldog jövő – 7 .” – „Magadért, gyermeke dért, családodért – szavazz szociáldemokratára!” – „Hat napon át dolgozunk, 7 -iken szavazunk a 7-esre.” És egy meglepő mondat: „ 7 – Halottak napján gondolj mártírjainkra, szavazz a Szociáldemokrata Pártra.” A kommunista Szabad Nép kevésbé harsányan, formailag is visszafogottabban adta közre a párt jelszavait: „4-es lista – kommunista” – „November 4-én szavazz a 4-es listára!” – „Kenye ret, jó pénzt, rendet – Szavazz a 4-es listára!” A választást – ahogyan az októberi budapesti helyhatósági választást is – a kisgazdák nyerték. Országosan a szavazatok 57 százalékát szerezték meg, míg a szociáldemokrata-kommunista tömb 34 százalékot kapott. Budapesten kiegyenlítettebbek voltak az arányok: az FKGP-t 637 ezer szavazó 50,5, az SZDP-t és az MKP-t együtt 43,3 százalék támogatta. A fővárosi arányok valamelyest az októberi helyhatósági választásokhoz képest is módosultak: a kisgazdákra valamennyivel kevesebb, a két munkáspártra együtt néhány százaléknyival több voks jutott. A választások után hivatalba lépett kisgazda közellátásügyi miniszter a Kis Ujság november 27-iki számában szívszorító aggodalommal kért segítséget pártja tagjaitól: „Ez a tél az ezeréves magyar történelemnek egyik legsúlyosabb tele lesz. Népünk sem tüzelőanyaggal, sem ruházattal nem tud kellőképpen védekezni a hideg ellen és nem tudja megadni azt a táplálkozásbeli bőséget, amivel a többi hiányt ellensúlyozhatná... Kenyeret kell adnunk az éhezőknek, mert az éhségnél nincs veszedelmesebb tanácsadó. Kenyeret a dolgozóknak, mert kenyér nélkül nincs munka és munka nélkül meghal az a kezdetleges kevés élet is, ami a romokon megindult. Kenyeret minden magyarnak, mert ma ez a legtisztább nemzeti politika!” Megfoghatóbb igénnyel fordult a vidéki lakossághoz a Szent Erzsébet Karitász Központ. „Segítsen segíteni!” – jelszóval arra kért egyéneket, egyesületeket, falvakat, hogy küldjenek csomagot a budapesti Katolikus Karitásznak. Legyen benne zsiradék, liszt, tarhonya, tésztaféle, szalonna, olcsó szárazsütemény, keksz, hús, tojás, lekvár, vaj, bab, kötésre alkalmas fonál, ruha – mindezeket a Karitász eljuttatja majd a főváros sínylődőinek; hazaérkezett hadifoglyoknak, gyerekeknek, öregeknek. A közellátásügyi tárca decemberben kénytelen volt a kenyér alapfejadagját napi 15 dekában korlátozni. Igaz, hogy a nehéz testi munkát végzőknek 25, a testi munkát végzőknek 15, az irodai munkásoknak 5 dekányi pótadag jutott. A szolidaritás szép példájaként terhességük negyedik hónapjától a várandós nők is megkapták a nehéz testi munkások pótadagját, s ugyanez járt nekik a gyermekük egy esztendős koráig. Az 1–12 évesek pedig naponta 20 deka kenyérre számíthattak. Sok családnak segített valamelyest az is, hogy a karácsony közeledtével több ezer gyerek kapott hivatali ajándékot. A főváros szociálpolitikai tanácsosa a Népszava kérdésére (december 23.) elmondta: „Húszezer csomag készül az ünne pekre. Lesz benne cukorka, keksz és más, gyerekeknek való holmi.” A válaszaiból az is kiderült, hogy decemberben már 23 csecsemővédő intézet és 72 óvoda várta a legkisebbeket. Ott volt reggelijük, tízóraijuk, ebédjük és uzsonnájuk. Hozzátette azonban: „Siralmas a helyzet a ruhák dolgában. Legtöbben lerongyolódottak, hiányos öltözetűek. A társadalom nem siet segítésükre. Az emberek szívét megkeményítette a sok gond, a nehéz megélhetés és nemigen adakoznak. Szomorú jelenség ez.” A láthatáron felsejlett Nagy-Budapest 1945. november–december: egy Führer nevet változtatott Rákosi Mátyás az 1945-ös nemzetgyűlési választások idején Forrás: Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti gyűjtemény
