Budapest, 2020. (43. évfolyam)
11. szám, november - Tóth Vilmos: ÉRTÉKMENTÉS - Strobl Alajos síremlékművészete
a családi temetkezőhelyek klasszikus példája, a firenzei Medici-sírbolt szolgált. Az ifjú herceget a síremlék a középkori szobrászatra jellemző módon, fekvő helyzetben és felravatalozva jeleníti meg. A báró Kochmeister Frigyesné emlékét őrző, különleges szépségű márvány domborművet 1897-ben avatták fel, és eredetileg a Kerepesi úti temető falsírboltjainak egyike felett állt. Később ide temették az elhunyt hölgy férjét, az Áru- és Értéktőzsde, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara egykori elnökét is. Néhány évtized múlva azonban az „örök nyugalom” fogalma átértékelődött: 1953-ban a bal oldali fal mellett közel kétszáz sírboltot felszámoltak, környéküket fallal választották le a temetőről, s helyükre a szomszédos gyár egy új részlege került. Bár a sírboltok többségét egykor a temető fennállásáig megváltották, mindenkit áttemettek innen, néhány neves személyt a sírkerten belül, a többséget pedig a Rákoskeresztúri temetőbe. Utóbbiak között volt a Kochmeister házaspár is, sírjukon azonban ma már egyszerű obeliszk áll. Az eredeti Kochmeister-dombormű a Kerepesi úti temetőben maradt, s Budapest második főpolgármestere, Márkus József sírjára került, akinek eredeti síremléke szintén a főváros második világháborús ostroma során semmisült meg. A Reiner Zsigmond régész és műgyűjtő sírján 1910-ben helyet kapott dombormű kisebb léptékű, de nagyon szép alkotás. Részletei, akárcsak a Kochmeister-síremléknél, a márványnak nem kedvező időjárás és a szakszerűtlen felújítások miatt ma már alig láthatóak. 1903-ban avatták fel a Kozma utcai izraelita temetőben a Brüll család szintén Gerster Kálmán tervei alapján épült mauzóleumát, melyhez Strobl oroszlánszobrokat mintázott. Strobl legjelentősebb temetői munkája, egyben az egész műfaj kimagasló alkotása Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter és kép viselőházi elnök 1908-ra elkészült síremléke, pontosabban annak allegorikus része, a törvénykönyvet tartó, erőtől duzzadó, tátrai gránitból faragott oroszlánszobor, a szobrász szimbolikus önarcképe, munkásságának büszkeséget és méltóságot árasztó összegzése. Már az anyagválasztás is felér egy önvallomással, hiszen Strobl Alajos szülőföldje a Tátra vidéke, közelebbről Liptóújvár Őrtűz nevű része volt. Fia, Stróbl Mihály visszaemlékezése szerint ez volt az egyik legkedvesebb szobra, a művészről szóló emlékirat sem véletlenül kapta A gránitoroszlán címet: „A tátrai és általában az őskő zet csiszolata nagyon sokáig tükörsima marad, esős, kormos és piszkos lesz, de lemosva újból a régi fényében ragyog. Talán a legtartósabb és legkomolyabb szobor-anyag, de igen nehéz megmunkálni. (...) Apám, a fenyők és a gránit szerelmese Őrtűzzel szemben délnek találta meg a megfelelő kőzetet.” Portrészobrok Strobl Alajos maradandót alkotott arcképszobrászként is, különösen azokkal a munkáival, amelyek családtagjait vagy művésztársait örökítik meg. Legtöbbre értékelt műve, az Anyánk is portrészobor, és műtermi hagyatékának portréi alapozták meg a szegedi Dóm tér emlékcsarnokát. Temetői alkotásainak többsége, a műfaj törvényszerűségeinek megfelelően, arckép. Kiemelkedik közülük a Zichy Mihály sírján 1916-ban felavatott, virtuóz módon megformált, lendületes portré, melynek talapzatát szintén Gerster Kálmán tervezte. Másodpéldánya a Szegednek adományozott szobrok egyikeként ma a Dóm tér árkádjai alatt látható. Szintén kiváló alkotás Kelety Gusztáv fes tőművésznek, a Mintarajziskola és a Műcsarnok igazgatójának 1917-ben leleplezett félalakos domborműve. Ybl Miklós síremléke még halála évében, 1891-ben elkészült, a sírkövet Fort Sándor tervezte, a dombormű pedig Strobl alkotása. Portrészobor került Szilágyi Dezső sírkövére – ez érthető módon háttérbe szorul a gránitoroszlán mögött –, Malosik Antal nagykereskedő 1908 körül elkészült mauzóleumába, valamint, már a szobrász halála után, báró Eötvös Loránd sírjára. Egyes adatok szerint az 1895-ben meghalt Vögerl Ignác szobrász síremléke is Strobl műve. Azonosítását megnehezíti, hogy temetői munkáinak többségéhez hasonlóan ezen sincs szignó. Az említett síremlék-portrék mindegyike a Kerepesi úti temetőben áll, és ott van Strobl Alajos saját síremléke is. Eredeti, a második világháborúban megsemmisült sírköve Gers ter Kálmán alkotása volt, szintén tátrai grá nitból. Mai síremlékét évtizedekkel később állították fel, azon fiatalkori önarckép-domborművének (1875) másolata kapott helyet, és az általa többször megörökített Arany János sorai, a Vágy című költemény részlete: „Földi ember kevéssel beéri, / ha vágyait kevesebbre méri.” BUD A PEST 20 20 / 11 4Értékmentés Zichy Mihály síremléke Ybl Miklós síremléke Strobl önarcképe saját síremlékén
