Budapest, 2020. (43. évfolyam)

9. szám, szeptember - Bolla Zoltán: VÁROSNÉZŐ - Amerika Budapesten

BUDA PEST 20 20 / 09 20Városnéző H enry Hobson Richardson (1838– 1886), Louis Sullivan (1856–1924) és Frank Lloyd Wright (1867–1959) építészek egymás után fellépő hármasa olyan helyet foglal el az amerikai és a nemzetközi építészettörténetben, mint Magyarorszá­gon Feszl Frigyes, Lechner Ödön és Lajta Béla – átvezették koruk építészetét a történelmi stílusépítészetből a modernizmusba. Az öreg kontinens – részben jogosan – elkönyvelte a Brit Királyság észak-amerikai gyarmatának és az ebből önállósodó Egyesült Államoknak két és fél évszázados építészetét az európai építészettörténeti stílusok egysze­rű, gyarmatias ízlésű utánzásának. Az ame­rikai közízlést a 19. században nem kötötték az Európában a művészeti innovációt akadá­lyozó akadémiai hagyományok, és ez így a viktoriánus stílusok szemet bántó kavalkádját okozta az építészetben – amelynek lényege, hogy az épület legyen „új”, „egyedülálló”, érzelmet kiváltó és célszerű. Henry Hobson Richardson (1838–1886) volt az első olyan amerikai építész, akinek a munkásságára már európai építészek is felfi­gyeltek. Richardson a harvardi egyetem után az akkori fejlett világ egyik legjobb építészeti iskolájába, a párizsi École des Beaux-Artsba jelentkezett. Szerencséje volt, mert párizsi tanulmányai alatt robbant ki az amerikai polgárháború (1861–1865), így a behívót elkerülte, továbbá Louisianában gyapotke­reskedő apától születvén folyékony beszélt franciául. Az apja anyagi támogatása egy idő után megszűnt, így kénytelen volt gyakor­latot vállalni Theodore Labrouste irodájában, ahol részt vett a Louvre új szárnyának terve­zésében. Augustin W. N. Pugin a londoni parla ­ment tervezője a gótikus stílust hozta visz ­sza, idealizálva a középkort, szembeállítva az akkori jelen általa embertelennek és sivárnak tartott világával. Ezeket a stílus­felélesztéseket és ismétléseket nevezte el az angol művészettörténet „revivalnak”, magyarul neo- előtaggal illetve. A 19. szá­zad első felének romantikája a régmúlt és távoli kultúrák elemeit érzelmi körítéssel emelte be eszköztárába. A román stílust, újabb nevén romanikát szintén ekkor fedez­ték fel az építészek. Eugène Viollet-le-Duc francia építész, épületrestaurátor, műem­lékvédő és szakíró már elismert tekintély­ként oktathatta a középkor építészetét. A 19. század második felében a templomok, az oktatási és az egyházi intézmények az Atlanti-óceán mindkét partján jelentős részben neogótikus és neoromán stílusban készültek. Richardson 1865-ben hazatért, párizsi képzettsége miatt nyomban kapott munkale­hetőséget. Ez volt az „újjáépítés kora”: helyre kellett állítani a polgárháborúban megsérült országot. Richardson 1870-től egy sajátságos neoromán stílust alakított ki, melyet a tanul­mányai idején megismert dél-franciaországi és észak-spanyolországi román kori építészet inspirált. Az Egyesült Államokban a 18. szá­zad végén az ipari forradalom, a végtelennek tűnő nyersanyagforrások és a feudális kere­tek hiánya szinte korlátlan lehetőséget adott az újonnan érkezetett európai telepesek vállalkozó szellemének. A 19. század végére az ország több technikai szabadalmat jegy­zett, mint a korábbi világelső gyarmattartó Egyesült Királyság és Franciaország együtt. Hatalmas tőkekoncentráció keletkezett, az építészeti innovációk, mint az öntöttvas homlokzat, a milliméter pontosságú épü­letfelemelés és -eltolás, a személyfelvonó és épületklíma megjelenésével megelőzték Európát. A nagyvárosi lakóház-építészet-Amerika Budapesten „Az amerikai architektura javarészt nem a művészi érzés kifolyása; uralkodik benne az észak-amerikainak üzleti szellemében rejlő hideg számítás. Találni egyes építményeket, melyek néha igen furcsák, de igen gyakran érdekesek. Ámbár az északamerikai Egyesült-Államokban dívó architektúrának iskolája nincsen, mégse mentes az idegen hatástól, mert stilus dolgában a norman-angol befolyás alatt áll. Önállóságot az egyes épületrészek elrendezésében és az építmény külső megjelenése dolgában találunk...” – Magyar Mérnök, 1892 The Plaza Hotel épülete richardsoni román stílusban. Piqua, Ohio, 1892 Forrás: Wikipedia

Next

/
Oldalképek
Tartalom