Budapest, 2020. (43. évfolyam)
8. szám, augusztus - Brunner Attila: Méghogy nem az életmű része…
BUDA PEST 20 20 / 08 8 ra illeszkedő terveket a szabályozási vonal megállapításával egy időben. A problémát mindenesetre Vermes előbb észlelte, mindezt úgy, hogy az építési iratok végig szabadkai lakosként tüntetik fel. A Lechnerhez köthető tervsorozat már csak bérházépítkezést említ, áruházat nem, noha Baumgarten tervéhez hasonlóan a félemelet itt is üzleti célra szolgált. Lechner a tervezést 1910 májusában vette át. Az általa szignált tervsorozatot 1910. szeptember 20-án hagyták jóvá. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa azonban ezen is talált javítani valót: Lechner félemeleti alaprajzán a 0,95 m szélesre tervezett folyosóknál, piros tintával láthatók a hivatali javítások, és azt is kikötötték, hogy a „melléklépcső, miután a félemeleti garzonlakásokhoz csak itt lehet feljutni, legalább 1,10 m szélességben építendő.” Minde zek alapján a Lechner-féle tervsorozat 1910. szeptember 20-án kapott építési engedélyt. Közben pedig, szeptember 8-án Vermes megkötötte a Grünwald testvérek cégével az épí tési szerződést is. Az építési (kivitelezési) szerződés önmagában is érdekes forrás, mert ez az egyetlen olyan korabeli magánirat, amely egy Lechner-épületre vonatkozik. A család levéltára őrizte meg. A Vermes Gyula és a Grünwald cég között kötött szerződést a részletes költségvetéssel és a vállalati feltételekkel együtt kötötték be, és részletesen tárgyalták benne az építési feltételeket, határidőket. Eszerint az építkezés „Lechner Ödön műépítész úr tervei szerint és Bernárdt Győző mérnök úr vezetése és ellenőrzése mellett” történt. Azaz Lechner nem vállalta a művezetést, amiként a vasbeton szerkezeti elemeket sem ő, hanem Sán dor Ödön, a Grünwald cég magas beosztású mérnöke készítette. A szerződésben szerepel néhány egyedi kitétel is, például arra az esetre, amikor a tervek és a költségvetés nem nyújtanak kellő felvilágosítást. Ebben az esetben a budapesti Anker-bérház paramétereit kellett mértékadónak tekinteni. Ez az Alpár Ignác tervezte épület a Grünwald cég kivitelezésében készült el nem sokkal korábban, 1910 májusára. Érdemes megjegyezni, hogy Vágó József, aki 1911-ben megszervezte két mestere, Otto Wagner és Lechner Ödön találkozóját, ekkortájt dolgozott a Grünwald családnak, és Szabadkán is megfordult, így nem elképzelhetetlen, hogy volt némi szerepe Lechner megbízásában. A műkőlapburkolást ráadásul fivérével, László val együtt éppen ő hono sította meg Magyarországon, az 1909-ben befejezett Árkád Bazár, az 1911-ben elkészült debreceni Alföldi Takarékpénztár és a nagy-Lechner Ödön terve az első emeleti szinthez, 1910 (Budapest Főváros Levéltára) A Vermes-ház az Irányi utcából. Brunner Attila felvétele
