Budapest, 2020. (43. évfolyam)
7. szám, július - Götz Eszter: ÉPÍTETT VILÁG - Államérdek
A körülötte zajló furcsa történetből nem csupán még egy hotel, még egy túlzó beépítés, még egy karakteres hely felszámolása bontakozik ki, hanem egy szisztéma, amivel könnyedén eltörölhető bármi, ami a város múltját hordozza. A Heinrich-udvar ritka értéket képvisel. Budapesten az utolsók egyike – a városmagban talán éppen a legutolsó –, amely megjelenésével még ma is a 19. századi ipar és kereskedelem működéséről mesél. Névadója, Heinrich Alajos székes fehérvári születésű vaskereskedő a napóleoni háborúk idején gazdagodott meg, és már az 1820-as években a pesti polgári társaság jelentős alakja volt. A Feldunasoron állt házát Hild József tervezte, üzlete a Város háza közelében volt. A céget továbbvivő utódok az 1890-es évek elején költöztették át a kereskedést a család rezidenciájával együtt az Üllői útra. 1893-ban Hubert József és Móry Károly építőmesterek tervei alapján megépült a historikus stílusú, díszes homlokzatú, háromemeletes városi ház, amelyben a Heinrich család élt és dolgozott. (A Heinrich családról és az épületről ld. Gönczi Ambrus remek írását a pestbuda.hu webolda lon: http://pestbuda.hu/cikk/20200515_gonczi_ambrus_akik_meggazda godtak_az_ulloi_uti_vaskereskedesbol_mar_a_rendszervaltas_elott_ at_akartak_epiteni_a_heinrich_udvart_most_szalloda_lehet_belole) A bejáratot kandeláber díszítette, a lépcsőházban a negyedik emeletig kovácsoltvas korlát futott, a padlótól a mennyezetig faburkolatba öltöztetett díszterme máig megőrizte eredeti kialakítását. A ház mögötti, tekintélyes méretű udvar L alakban fordul a Mária utca felé, ahol 1912-ben készült el az átjárót lezáró, szintén háromemeletes, de már szecesz sziós jegyeket mutató vöröstéglás tömb, melyet a budai Postapalota és számos evangélikus templom építésze, ifj. Sándy Gyula tervezett. A komplexum különlegessége azonban nem a két – amúgy igen nívós – épület, hanem a közöttük sorakozó földszintes-egyemeletes kis raktárak és közöttük a sárga keramitkockákkal burkolt, a pestiek által ma is „vasudvar”-ként ismert íves átjáró-rész, amely a ki- és beszállítás forgalmát terelte a csöndesebb Mária utca felé. Az ív csuklópontján, egy lépcső tetején irányító központ figyelt a be- és kimenő járművekre, az udvar falát míves falikút díszítette. 1949-ben Heinrichék cégét államosították, de a funkciója változatlan maradt: a Vasért vette át, sőt a központi irodáit is itt rendezte be. Az udvari raktárak mindegyike más-más terméket tartott, a fémszerelvé-BUD A PEST 20 20 / 07 26épített világ Államérdek Megpecsételődött az Üllői út és a Mária utca közötti Heinrich-udvar (VIII., Üllői út 32.) sorsa: május végén bizonyossá vált, hogy eltűnik, és egy 114 szobás szálloda, illetve 216 lakás épül a helyén, utóbbiak várhatóan airbnb-szolgáltatás céljából, vagyis szintén turisták számára. épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.026 Klösz György felvétele
