Budapest, 2020. (43. évfolyam)
7. szám, július - Götz Eszter: ÉPÍTETT VILÁG - Államérdek
27 nyek mellé idővel szélesebb építőanyag-választék is került. Az ötvenes években felmerült a gondolat, hogy a Mária utcai épületet a SOTE komplexumához kapcsolják és átalakítják, de szerencsére nem így történt. A Heinrich-udvar sokszínű élete még a rendszerváltást is bőven túlélte: a megszűnt Vasért helyiségeit próbatermek, műhelyek, kisebb üzletek vették birtokba. Csak 2009-ben érte az első komolyabb fenyegetés, amikor egy spanyol befektető vásárolta meg, és a homlokzatok megtartásával az egész komplexumot le akarta bontatni, hogy a helyére szállodát, irodaházat és lakóépületet emeljen. 2011-ben vélhetően ennek nyomán mint egyedülálló ipar- és gazdaságtörténeti emlék felkerült az országos műemlékek listájára. Még ebben a körben is bajnoknak mondható, hiszen csaknem 130 éve őrzi eredeti formáját. Időközben közösségi központtá alakult, 2008-ban ideköltözött a Tilos Rádió, 2012-től pedig két tervező kezdeményezésére egy sor kreatív műhely települt az udvari raktárakba, és újabb virágkor köszöntött be. Létrejött a Heinrich Alkotói Szint több tucat kortárs iparművész műtermével, a Wamp szervezői irodájával, próbatermekkel, művészközösségekkel. Nyitott és dinamikus hely volt, az évente megrendezett Design Hét szakmai sétáinak egyik vonzó állomása, igazi pezsgő közösségi-művészeti színtér. Különös egybeesés: 1893-ban, éppen mire az Üllői útra néző ház elkészült, a vele szemben lévő telken megkezdődött Lechner Ödön Ipar művészeti Múzeumának építkezése, és az ott kibontakozó építészetből megszületett a magyar szecesszió. A két homlokzat egymással szemben a világvárossá lett Budapest gazdasági és művészeti virágzását szimbolizálta kétféle módon, de egyazon folyamat állomásaiként. Ma ugyanitt két, egyaránt súlyosan leromlott állapotú épületet látunk. Az Iparművészeti Múzeum felújítására és bővítésére kiírt pályázat 2012-ben lezajlott, egy évre rá már a jogerős engedélyek is rendelkezésre álltak. 2017-ben bezárt az intézmény, a gyűjtemények raktárakban pihennek, a homlokzatok felállványozva, de a határidők folyamatosan tolódnak – a legfrissebb információk szerint legkorábban 2025 táján várható a megnyitás. A szemközti Heinrich-ház átalakulása, rejtélyes okból, sokkal olajozottabban megy. 2017-ben került új tulajdonoshoz – abban az évben, amikor az Iparművészetinek az eredeti koncepció szerint meg kellett volna nyílnia –, és 2019 októberében a tervtanács már egy módosított terv fölött vitatkozott. Két hónappal később, a karácsony előtti hét utolsó munkanapján az udvari műhelyépületekről váratlanul lekerült az országos műemléki védelem. Idén április végén pedig egy kormányhatározat nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a beruházást, s ezzel kivette a kerületi építési szabályzók hatálya alól. A környék lakóinak sincs joguk megkérdőjelezni a saját lakásaik értékét jelentősen csökkentő átépítést. A tervek szerint a két utcai homlokzat megmarad, az udvarból fedett városi passzázs lesz, alatta 195 férőhelyes parkolóval, fölötte pedig – a szomszéd házak gangja előtt alig 8–10 méterrel – öt, illetve hét új emelet. A koncepció utal arra, hogy a „vasudvar” a köz számára átengedett kézműves passzázsként működne, nem pontosan meghatározott kapcsolatban az Iparművészeti Múzeummal. (Az építési engedélyben a passzázson belül 3 üzlet és 9 kézműves műhely létesítése szerepel.) Ám ha a tervezetnek a várostörténet iránti közömbösségét és a komplexum új funkcióját nézzük, sőt hozzávesszük, hogy az egykor izgalmas pesti passzázsokból az utóbbi 15 évben jellegtelen átmeneti terek – vagy ami még rosszabb, a városlakók elől elzárt elit helyek – lettek, gyaníthatjuk, hogy itt a „köz” nemigen kap szerepet. Május végén kiadták az építési és bontási engedélyt, így a Heinrich családtól megörökölt és a művészek által továbbgondolt, 130 év alatt alig változott helyen egy újabb szálloda, egy újabb, de már gazdátlan átjáróház, egy újabb pláza rémképe sejlik föl, valami olyasmi, aminek nem sok köze van Budapest egyedi karakteréhez. Egy értékpusztító, a városrész életét és a helyieket semmibe vevő magánberuházás eredménye, ami ki tudja, mi okból, nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőséget kapott. SZÖVEG: GÖTZ ESZTER épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ
