Budapest, 2020. (43. évfolyam)
7. szám, július - Elek Lenke: Őriz, gyűjt, közzétesz
11 örökségvédelmi feladatainkon is, adatbázisokat építünk, javítunk, digitális állományokat ellenőrzünk, rendezünk. Ennek köszönhetően nincs messze az sem, hogy távolról, elektronikusan szolgáljuk ki a kutatók egyedi kéréseit, hiszen előfordulhat még hasonló helyzet. – Egyre fontosabb tehát a sokrétű, szerteágazó, szolgáltató funkció. Ez megfelel az európai tendenciának, bár nálunk főleg az elmúlt 30 évben vált hangsúlyossá. A nagyközönség – feltételezem – többnyire a családfakutatásig vagy éppen a tervtárak böngészéséig jut el, bár akadnak bizonyára szép számmal, akik csupán hobbiból ássák bele magukat a történelem vagy valamelyik szakma titkaiba. Ahogy egy helyütt olvastam, a célközönség tehát ma nem csupán a történész, kutató, netán cikkéhez hátteret kereső újságíró, hanem az érdeklődő állampolgár is. – Így van. Pár évtizede még valóban csak az egyetemi hallgatók, professzionális történészek, tudósok használták a levéltárakat, de az 1970-es évektől már megjelentek a helytörténet iránt érdeklődők is, köztük számos laikus. Az elmúlt két évtizedben hatalmas változások mentek végbe, ma a kutatást végzők döntő többsége nem képzett történész, hanem olyan állampolgár, aki saját elhivatottságból szeretne megismerkedni a családja vagy települése, lakókörnyezete múltjával. Nálunk a szolgáltató levéltár elveinek megfelelően már nagy számban interneten is elérhetők az általunk őrzött dokumentumok legfontosabb adatai, nyilvános adatbázisunkban konkrét személyekre, helyekre lehet keresni. Az internet világában ma már mindenki sokkal könnyebben találhat meg számára releváns információkat. Ha szerencséje van az érdeklődőnek, akkor az őt érdeklő forrást, iratot már digitalizáltuk és elérhetővé tettük, ha nem, akkor be kell jönnie személyesen a levéltárba. A kutató azonban ma már távolról is be tud iratkozni, kikérheti – adatbázisaink alapján – az őt érdeklő konkrét iratot. Majd bejön, lefotózhatja azt és hazaviheti a digitális másolatot. A mai trendek szerint a legtöbb kutató évente csak egyszer-kétszer jön el személyesen a BFL-be, hiszen egyszerűsödött és felgyorsult a hozzáférés. Ezt segíti a karantén idején bevezetett Hívd a levéltárost! szolgáltatásunk: levéltáros kollégáink telefonon adnak tájékoztatást a kutatásokhoz és az internetes tartalmaink használatához. Persze továbbra is fogadunk olyan tudományos kutatókat, akik heteken-hónapokon, vagy éveken át, folyamatosan látogatják a kutatótermünket. – A magyar nyelvben a levél szó valamikor iratot jelentett, lásd menlevél, oklevél, kiváltságlevél – és nem családi magánlevelet. Bár ez utóbbiak is fontos adalékok lehetnek egy-egy történelmi esemény alaposabb felderítéséhez. Hol húzódik a határ az intim családi esemény és a történelem szempontjából fontos tény, adat felhasználása között? Például egy hadvezérnek a feleségéhez írt levelében kulcsfontosságú adatokat találhat a hadtörténész is. Ybl vándorkiállítás a Debreceni Egyetemen, 2016. 02. 17. Határon túli levéltárosok a BFL épülete előtt Fotó: Bartha Levente szöveg: ELEK LENKE
