Budapest, 2020. (43. évfolyam)

6. szám, június - Brunner Attila: KÖRÖSFŐI-KRIESCH ALADÁR - Egy festő fővárosi lakásai

BUDA PEST 20 20 / 06 14Körösfői-Kriesch Aladár az 1892 októberében készült terveket nem írta alá tervezője. A párhuzamosan és szinte azonos elgon­dolás szerint épülő szomszédos ház (Szondi utca 74.) építési irataiból azonban kiderül a Baumann Károly Bernát és Kölber Károly tervezőpáros neve. A telek eredetileg a Madarász családé volt, az épít­kezés körül néhány éven belül többször is gazdát cserélt, míg az elkészült ház végül Majthényi Imre tulajdonába került, aki 1917-ig maga is itt lakott. A ház a korabeli lakásviszonyok mellett modernnek számított, a lakásokhoz fürdőszobák is tartoztak. A Kriesch család a Szondi utcai lakást azon­ban soha nem szemelte ki végleges letelepe­désre. A gödöllői művésztelepről szóló szakiro­dalomból már ismert, hogy Körösfői eredetileg Budán kívánt a családjával letelepedni, egy beépülni kezdő, zöldövezeti részen, amit most sikerült azonosítani. A telekkönyvi nyilvántar­tás szerint 1898 júniusában Révész Samu és neje tulajdonából Kriesch Aladárra szállt a II. kerüle­ti, Eszter utca 1. és Szemlőhegy utca 2. számú saroktelek, amely közel esett a Kriesch család más tagjainak lakóhelyéhez is. Kriesch Aladár budai telekvásárlását követő nyolcadik hónapra készültek el a tervek. Az engedélyezési tervsoro­zatot a tervező építész 1899. február 24-én írta alá, ezt követően nyújtották be azokat engedé­lyezésre. A rajzokra április 21-én vezették rá a jóváhagyási záradékot. Kriesch műteremházát – az építési iratok szerint emeletes nyaralóját – saroknézetre, délre komponálták, úgy, hogy a művészházak leg­fontosabb helyisége, az északra néző műterem elhelyezése is megoldható legyen. Egy további kihívásnak is meg kellett felelnie: az épületet a hatósági előírásoknak megfelelően szabadon állónak tervezték, a mérnöki hivatal szakvé­leménye alapján az utcavonaltól 5 méterre, a szomszédoktól 3–3 méter távolságra. Az épü­let minden oldalról kifejezetten aszimmetrikus kompozíciót mutat, ami általában a belülről kife­lé, egy központi egységet is tartalmazó térfűzés eredménye. A tervezett ház azonban konvenci­onális szerkezetű, soros térkapcsolású, amelyet számos erkély bővített volna a külső tér felé. A A Szondi utca 72. sz. ház első emeleti alaprajza, 1892. Forrás: Budapest Főváros Levéltára Kriesch Aladár műteremházának homlokzati tervei, 1899. Forrás: Budapest Főváros Levéltára

Next

/
Oldalképek
Tartalom