Budapest, 2020. (43. évfolyam)
4. szám, április - Hidvégi Violetta: Egyből három
BUDA PEST 20 20 / 04 44 MÚLTIDŐ Leánykori nevén a Magyar Építészeti Múzeum (ma MMA Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ) 2000-ben kiállítással és egy pavilonépítészettel foglalkozó kiadvánnyal ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját. Kollégáim ösztönzésére került a kötetbe egy erősen szubjektív válogatásom. 1861-tól a városegyesítésig működő építési hatóság, Pest város Építő Bizottmánya gyűjteményéből merítettem. A Strohoffer István (1828–1893) ácsmester által jegyzett faszerkezetes kioszk tizenkétszögű alaprajza és városligeti helyszíne egyaránt felkeltette figyelmemet. Mégsem telt el haszontalanul két évtized, hiszen azóta többet tudok erről a remek, jól képzett asztalosmesterről és családjáról. Diescher József (1811–1874) építész-épí tőmester féltestvére készítette az 1866 augusztusában megnyitott Állatkert zenepavilonját is, mely „az egész birodalomban a legékesebb ácsmunka” – írta a Fővárosi Lapok 1866. augusztus 10-én. A csoda Ebben az időben levéltárunk még több telephelyen üzemelt. A terv- és térképtár a Fővárosi Önkormányzat épületében a Városház utcában, míg a tervekhez tartozó iratok a Leonardo közi részlegünkben. Segítőkész kollégáimnak hála közvetlenül a raktárban kutathattam. Doboz le, irat megnéz, jegyzetelés, doboz fel. Sokféle tárggyal lehet erősíteni, akár levéltári dobozok emelgetésével is. Egy szombati napon is dolgoztam, késő délutánra járt. Karom gyengült – sose volt erős –, lábam remegett. Na, mára ennyi! De akkor ott hátul megszólalt a kötelességtudó énem: csak még ezt az egy dobozt. Levettem, szinte kicsúszott a kezemből. Keresem az irat számát, látom, jól megtermett csomó, a fogása is sokat sejtetett. Talán tervek is? Igen! Öt darab. Óvatos hajtogatás, miközben az ember titkon a csodában reménykedik. Előbukkant egy szerény házikó homlokzata, alaprajza és Strohoffer tervének másodpéldányához kapcsolódva két rendkívüli szépségű akvarell Feszl Frigyes aláírásával. A félhomályos raktárban nem akartam hinni a szememnek. Most remegtem csak igazán. A fáradtság eltűnt, átjárt az öröm. Vajon Komárik Dénes, Feszl Frigyes kutatója tudott erről? Utánanéztem, Dénessel is beszéltem – akkor még megtehettem –, kiderült, hogy egy eddig lappangó terv-együttest találtam. Feszl 1860-ban a Vigadó építésekor készítette a kioszk látványterveit. A nagy műből egyszerűsítve emelt át díszítőelemeket, és egyéb alkotásaiból is idézett részletformákat. Életművében több kioszk terv is megtalálható, köztük olyanok is, amelyeket ponyva használatával tett meghitté. Komárik szerint Feszl a „nemzeti építőstílus” kialakításában a magyar paraszti világra, a keleti motívumokra és az „ámbitus” eszméjére támaszkodott. Ligetbe álmodott pavilonján keleti elemek és az oszlopos tornác is megjelenik. Harmincnyolc évig a Gruber-család kezelésében 1860 tavaszán Gruber Antal cukrász mester egy kioszkot kívánt létesíteni a mai Széchenyi-szigeten, a finomabb közönség igényeinek kiszolgálására. Árukínálatában fagylalt, kávé, csokoládé, limonádé, mindenféle ásványvíz, tej, savó, gyümölcs, vaj, Egyből három Egy városligeti épület közepesen rövid története 2017 tavaszán az Art1st Design Studio Kft. munkája nyomán három csinos klónozott pavilon került az Állatkerti körútra a hajdani bódédzsungel helyére. Eddig a jó hír. Sajnos hamarosan bezártak és most gyors funkcióváltásra várnak, mert használni szeretnének. Strohoffer István kiviteli terve Forrás: BFL XV.17.b.312 3/1863
