Budapest, 2020. (43. évfolyam)
4. szám, április - Hidvégi Violetta: Egyből három
555 finom pékáru és desszertborok szerepeltek. Mivel időközben csődeljárást indítottak ellene, ötletét 1862-ben Voigt Vilmos vendéglős valósította meg. Feszl Frigyes prezentációs tervei nyomán Strohoffer István kivitelezésében épült meg a pavilon. Külön épületben volt az árnyékszék, míg az egykori István úton (ma Ajtósi Dürer sor) egy jégverem. A 25 négyszögölnyi városi tulajdonban lévő telken 1862 március közepétől 1874-ig használhatta sajátjaként az építkezés ellentételezéseként kávéházát, majd az a város tulajdonába került. Gruber Antalné Wagner Amália azonban megvá sárolta az építtetőtől pavilonját, amit sok fáradsággal remek hellyé fejlesztett. „E kis sziget szokott lenni a legnépesebb pontja a ligetnek. Megfordul azon mindenki, a ki a városerdőbe kirándul, elegáns öltözetü uri hölgyek, szemüveges dandyk, nyalka jogászok, jókedvü mesterlegények, – egy szóval Pest népességeinek minden, de minden osztálya tarka csoportokban képviselve van azon. A sziget közepén kioszk van felállitva, melyben mindennemü hüsítők, kávéházi italok, hideg étkek várnak az üdülni váró közönségre.” – tudósított a Vasárnapi Ujság 1872. május 5-én. A főváros 1874-től három évenként versenytárgyalás nélkül újította meg Amália asszony bérletét, aki 1884 márciusában a szűkös épület nagyobbítását kérelmezte. „Maga a kioszk belső része melyben üzletemhez tartozó cikkek, ételek, italok, jégszekrények, edények stb. vannak elhelyezve oly kicsiny, hogy abba a csekély időtartamú üzleti idény alatt szükséges csak nagymennyiségű törékeny edény neműeket sem vagyok képes elhelyezni.” A bérlő és a főváros érdeke találkozott. A bővítést az 1885. évi Országos Általános Kiállítás Ligetbe telepítése is sürgette. Az átidomítás során a Mérnöki Hivatal munkatársai megtartották Feszl építményét, több csarnokkal és kiszolgáló funkciókat befogadó elemmel bővítették. A nagyvonalú elgondolás azonban papíron maradt. A költségek lefaragásával egy szerényebb átalakítás történt, viszont a kedélyes pavilont megfejelték a korstílushoz igazodó neoreneszánsz kupolával. A kioszk kívül esett a kiállítás területén, emiatt Gruber Amália üzleti reményei nem váltak valóra. Beruházásaival – áruszállítás, új székek és asztalok beszerzése, a személyzet növelése, 1800 Ft-ért üvegterem létesítése – jelentősen ráfizetett. 1887 január elején meghalt Gruber Antal, aki „elismerésre méltó buzgósággal vezette ezen üzletet s adóját pontosan fizetni mindenkor első kötelességének tartotta” – írta szöveg: HIDVÉGI VIOLETTA A kioszk alaprajza, metszete és nézete, Feszl Frigyes Forrás: BFL XV.17.b.314 77/d A Gruber-kioszk. Forrás: BTM Kiscelli Múzeum Fényképészeti Gyűjtemény F.64.286
