Budapest, 2019. (42. évfolyam)
3. szám, március - Cserey Gábor: MESÉL A FORTEPAN - Balla A. Aladár
BUDA PEST 201 9 / 3 18 Nem csak nyugalmat áraszt ez a nyolc van éve készült fotográfia, de kissé szokatlan is, ha 2019-ben megnézzük. A Cukor utcai iskola földszintje nyitott, s utcai frontja tele van boltokkal. Napvédő ernyők bontják meg a fal síkját. Látunk itt órásüzletet, s még számtalan másikat, de ami számomra igazán érdekes, itt találjuk Balla Aladár üzletét is – papíráruk, iskolai cikkek és nyilvános telefon. Nos, mi, akik hajdan ide jártunk, mind jól tudjuk, hogy Balla bácsi üzlete nem itt, hanem az Eötvös Loránd utca 2. szám alatt volt, az iskola melletti ház sarokhelyiségében, a ma Ráth-házként ismert épületben. És nem Balla Aladár neve szerepelt a cégéren, hanem egy titokzatos „A” betűvel több: Balla A. Aladár. Reggelenként, iskolába menet itt lehetett beszerezni a még esetleg hiányzó füzetet, rajzlapot, ceruzát és mindenfélét. A bátrabbak meg csak berontottak és vad harci üvöltésben törtek ki: „Balla Aladár, neked szarik a madár!” Persze ezek a bátrabbak ezután vásárol hattak az Egyetem téren, az ottani papírboltban. Az üzlet, az üzlet A Cukor utcai iskola, a székesfővárosi elemi leány- és fiúiskola, valamint polgári leányiskola 1911 és 1913 között épült Reichl Kálmán tervei szerint. A terveken láthatjuk az eredeti homlokzatot, amely vajmi kevéssé hasonlít a maihoz, s éppen az 1940-es állapotokat mutatja az boltokkal. A bal oldali üzlethelyiségben, a Cukor utca és a Papnövelde utca sarkán kínálta portékáját a Balla trafik, Papnövelde utca 4–6 szám alatti címmel. A hatalmas portálokat azóta eltüntették, oly módon azonban, hogy a gyanútlan szemlélő ezt észre sem veszi, mert az eredeti stílus változatlan maradt – mintha a tervező eredeti szándéka is ez lett volna. Valószínű, hogy az építkezés és a majdani üzemeltetés költségeit igyekeztek ennek a funkciónak a rendszeresítésével csökkenteni, s a Balla trafik a lehetőséget rögtön ki is használta, már az iskola megnyitásakor, 1913-ban működött. Balla A. Aladár, azaz Balla Arnold Aladár 1883-ban született Érsekújváron, Büchler néven. 1909-ben elvette a nála öt évvel fiatalabb, bősi születésű Fischer Julianná t. Harminc éves koráig semmit nem tudunk a pályafutásáról, először a már említett 1913-as év hozza elébünk a papírkereskedőt és magyar királyi dohánytőzsde tulajdonosát: ez évtől szerepel Ballaként, természetesen a Belügyminisztérium engedélyével. Ez a címe és kereskedése, foglalkozása megmarad 1950-ig a különböző lak- és címjegyzékek szerint, majd ezen segédletek megszűnésével a mi emlékezetünk tartja meg még egy jó darabig. Egy jó üzletember több lábon áll, így Balla úr is talált más pénzkeresetet: 1914-ben szén- és fakereskedőként is megjelenik és 1924-ben is találunk erre adatot. Ez a vállalkozása is a trafik címén volt bejelentve. Közben azonban kitört a világháború, amelynek forgataga hősünket is elragadta: 1917 februárjában Balla Arnold tartalékos számvivő altisztet a pozsonyi katonai ágyraktártól kinevezték számvevő hadnagynak a 7. számú vártartalék ezredhez. Az 1918-as év, a háború vége is ebben az állapotban találta. (Szerencsésen megúszta, nem kellett frontszolgálatot teljesítenie. Talán beteg volt? Egészségi állapota nem engedte a tűzvonalba?) Balla A. Aladár MESÉL A FORTEPAN Minden szándék nélkül a minap ráleltem egy fényképre a régi iskolámról, az Apáczairól. Vagy ahogy akkoriban (1956–1968) hívtuk: a Cukor utcairól. Még jóval azelőtt készült, hogy megszülettem. A Fortepan (hiszen ott találtam) 1940-re datálja. Nyugalmas a környék, nincs nagy forgalom, még a villamos sem látszik. Igen, villamos is járt arra, egészen 1953-ig, amikor is felszedték a síneket és a 74-es trolit küldték ide – az járt akkortól a belvárosi utcákon.
