Budapest, 2019. (42. évfolyam)
1. szám, január - Tosics Iván: Kerékpár: az ébredező mostohagyerek
BUDA PEST 201 9 / 1 14 Eközben Budapesten az elmúlt évtizedben erősen megnőtt a kerékpározás iránti érdeklődés, és egyre többen próbálkoznak ezzel a közlekedési formával, nem csak kedvtelésből. A változásokhoz nyilván hozzájárulnak a más településekről hozott minták, például a vidékről érkező egyetemistáknál vagy a külföldi Erasmus tanulmányokról visszatérő diákoknál. A budapesti bringázás kulcskérdése, hogy az infrastruktúra fejlesztésének üteme és minősége lépést fog-e tartani a kerékpárhasználók számának növekedésével. A mennyiségi növekedés mellett az igényszint emelkedésével is számolni kell, egy következő fokozat például annak biztosítása kellene legyen, hogy gyerekkel is megfelelő körülmények között lehessen bringázni. Mindezekhez szükséges, hogy Budapesten teret nyerjenek a városi kerékpározás külföldi innovációi, mint például a kerékpár szállíthatósága a tömegközlekedési eszközök nagy részén (beleértve a metrót), a lassú és gyors sávok elkülönítése legalább a legintenzívebben használt útvonalakon, a közlekedési kereszteződésekben a kerékpárosok megfelelő kezelése, a megosztáson alapuló használat további fejlesztése. A modern információ-technológiai technikák ma már lehetővé tehetik az integrált közlekedési rendszerekben a kerékpározás figyelembevételét a különféle közlekedési eszközök kombinációjánál. Fontos és jelentős kérdés, hogy milyen változásokat hoznak az egyre terjedő elektromos meghajtású eszközök (e-bike, e-roller, Segway, stb), amelyek új közlekedési lehetőségeket jelentenek, de egyúttal új konfliktusokat is, hiszen ugyanazt a – szűkösen rendelkezésre álló – infrastruktúrát egyre többféle sebességű eszközzel fogják használni. A jövő egyik fontos kérdése, hogy van-e esélye Budapesten egy olyan városfejlesztési politikának, amely erőteljesen a fenntartható közlekedési módok irányába mozdul el? Egy kerékpárbarátabb kormányzásnak ma jelentős akadályát jelentik a főváros és a kerületek, valamint Budapest és az agglomeráció viszonyában meglévő erős érdekellentétek. A városnak minden adottsága megvan arra, hogy a kerékpározásnak a városi mobilitásban elfoglalt részesedését tekintve egy európai középszintet, 10–20 százalék körüli részesedést érjen el. Ehhez azonban jelentős változásokra van szükség a politikai vezetés szemléletmódjában, amit csak a lakosság beleszólásának növelésével, a kerékpárosok lobbizásának erősítésével lehetne elérni. Segway a pesti utcán A Rákóczi út: nagy a kontraszt a mai helyzet és egy elképzelt szebb jövő között. Vajon mikor lehet majd hosszában is bringázni itt, nemcsak keresztben...?
