Budapest, 2019. (42. évfolyam)

4. szám, április - Csordás Lajos: KÉPES HÁZ - Egy lágymányosi timpanon

BUDAPEST 2019 / 4

26KÉPES HÁZ

következnek egymás után. Legtöbbje Miskolc vidékén készült.”

Benkhard Ágostot a harmincas évek végéig követhetjük ezen a címen. Akkoriban költözhetett közelebb a főiskolához, a 40-es évek telefonkönyveiben már az Aréna úton találjuk bejegyezve.

Párizsból hozta az art decót

„Összesen hány évet töltöttél Párizsban?” – kérdezték Huszár Imre szobrászt 1968-ban a Művészet folyóiratban vele készült interjúban. „Körülbelül tizenhat évet – válaszolta. – A negyvenes években jöttem haza családi okokból. Ezt megelőzte az 1937-es világkiállítás, ahol meghívtak az internacionális zsűribe és ki is tüntettek. Itthon ugyanaz a szellemi szituáció várt rám, amely régen is körülvett. Az akkori hivatalos irányzatot képviselő művészeti egyesület – bemutatott fényképeim alapján

– annyira idegennek érezte szemléletemet, hogy a fölvételemet elutasította.” Érdekes mindezt olvasni Benkhard szavai után, annak fényében, hogy tudjuk, Huszár lett a műterem következő lakója. Egy gyökeresen más szemléletű művész, aki az Iparművészeti Főiskola elvégzése után 1926-ban azonnal Párizsba ment. Ott az art deco jegyében formálódott a szemlélete, megtanult egy, a valóságtól többé-kevésbé elvonatkoztatott szobrászati stílust. Legfőbb témáját a stilizált állatfigurákban találta meg. Ezek a kacsa-, víziló-, afrikaimacska-, szarvas-, kos-, medve-, lovacskafigurái többnyire nemes fából készültek. „Állatszobrai közül a Szarvas a legimpozánsabb. (...) Interieurben különösen szépen érvényesül ablak elé állítva – így áll ma is Huszár egykori műtermében ” – Forrás: Kieselbach Galéria