Budapest, 2019. (42. évfolyam)
4. szám, április - Buza Péter: HEREIN! Piarista fotográfiák
BUDA PEST 201 9 / 4 4HEREIN! idő tájt az Úri (Petőfi Sándor) utcában, a Belvárosban működik, hogy aztán az első világháború után átköltözzön a szintén belvárosi Molnár utcába. Itt éri utól a második nagy háború: 1945 után a cég nevével többé nem találkozunk. A Buschmann névvel még 1945 után is. Kispesten kelt, későbbi gyászjelentésekben. Biztosak lehetünk abban, hogy (e néven a harmadik) Herein Károly invitálására költöztek ide a város szélére, új reményekkel, vagy a változtathatatlanba belenyugodva. Ez a Herein Károly a mészároslegényként érkező Herein Mátyásnak a dédunokája volt (ifjabb Herein Mátyásnak, Buschmann Mária férjének édestestvére volt az ő nagyapja, az első Herein Károly). A harmadik Károly már Kispesten született 1905-ben. Az apja, második Károly 1870 körül épült nyaralójában, a kerület egyetlen még báró ő méltósága, oda kellett hozzá írnom (...) mit és hogyan szándékozik cselekedni, minthogy a (...) kötet címlapján ott díszeleg már neve. Azt felelé, hogy szűk idők járnak, tehát ő nem viselheti az egész munka költségét, hanem csak 10 nyomtatott ív kifizetését vállalja el.” Így aztán végül csak az első kötet jelent meg a munkából – pontosabban az a töredéke, amit első kötetnek nevezett ki a szerző. És se Baldácsi, se Táncsics nem fizetett. – Buschmann Gusztáv 1831-ben érkezett meg Pestre, de nem ide készült Potsdamból. – meséli Mezei Kati. – Csakhogy ideérve tudta meg, Bécsben pusztít a kolera, jobb ha kivárja a járvány végét. Nem is ragadt rá. Ő meg itt ragadt. Hamarosan elvette a Ptujban (Pettau – Szlovénia) született Glasz Klárát, s az 1860-as években önállósította magát. 1873-ban, amikor a Táncsics-affér zajlik, már fia, Ferenc vezeti a vállalkozást. Az üzem az ¤ Egyetlen más fotóról sem tudunk, amely a menza konyháját száz év előtti állapotában mutatja. A második udvarról nyílt a bejárata – ha a Városház tér, a Glöckelsberg palota felől nézzük valóban ez a második, a gimnázium választja el az elsőtől. A fotográfia hátán néhány sor ifjabb Herein Mátyásné Buschmann Máriának, Gyula édesanyjának kézírása. Ahogy a többin is. Naprakész információkkal rendelkezett serdülő fiacskája dolgairól: „Piarista rend épület. Konyha a második udvarban, az asztalon tészta, sonkás koczka volt az napon.” ÖT FÉNYKÉPET készített Herein Gyula közvetlenül a végítélet órái előtt a piarista házegyüttesről. Ritka értékes dokumentumok. Az alaprajzon azt a pontot jelölöm meg egy számmal és nyíllal, ahonnan és amely nézőpontból a felvételek készültek. A nézőpontok azonosításában, a háztömb-történet áttekintésében Koltai András nak, a Piaris ta Levéltár főlevéltárosának segítségére támaszkodtam. ¥ „A Piarista rend második udvara. Szárny épület az osztályokkal és kapukkal az első és második udvar között.” Tolakódóan magas ez a legkésőbb épült ház, a klasszicizmus unalma uralja. Amit azonban érdemes észrevenni, ott működik a szivattyús kút az udvaron, és két, szemmel láthatóan öreg fa is őrzi az utolsó tél emlékét: még nem zöldellnek, 1913. április 20. a dátum. ¦ Az épületegyüttes főbejárata – a Glöckels berg palota eredeti kapuja – a Városház térre nyílt. A felvétel, ebbe az irányba fordítva az objektívet, a Dunához közelebbi második udvart, a középső gimnáziumi háromemeletes alatt nyíló átjáró folyosót mutatja meg, innen nézve a be- s kijáratot: „A Piarista rend épü lete. Kapuk, az első és a második udvar között, a városház tér és az első udvar közt, a második udvarról nézve.”
