Budapest, 2018. (41. évfolyam)
3. szám, március - Zsigmond Gábor: EMANCIPÁCIÓ - Aki mozgásba hozta a fővárost
BUDAPEST 2018 március 14 szabályozásról volt szó. A villamosbalesetek, elgázolások megelőzésén dolgozva egy sor önjelölt feltaláló is felbukkant, akik biztonságosabbnál biztonságosabb életmentő készülékek ötletével álltak elő. Még az is előfordult, hogy az egyik elhajtott „zseni” párbajra hívta ki – mégpedig villamossal: „minthogy az ily dolgok már a lovagiasság szabályai szerint intéződnek el, ő is, és én is álljunk ki külön-külön egyegy oly 20 km gyorsasággal haladó villamos kocsinak, miknek egyikére azon készülék tetessék, mellyel a próbák az aréna úti állomáson megtartattak, másikra ellenben az én készülékemet tétessék.” Vélhetően a villa mos-párbajra sosem került sor. Talán még kevésbé ismert, hogy Balázs a szakmai kérdéseken túl aktívan részt vett a városi politikában is. Már 1891-ben beválasztották a középítésügyi bizottmányba, és ugyanezen év végétől a törvényhatóság közgyűléseinek is aktív résztvevője. (A törvényhatósági bizottság VII. kerületi rendes tagja volt. Itt működött a villamoscég is.) A főváros delegálta az 1896. évi „országos nemzeti kiállítást és az ezredéves ünnepélyt rendező” bizottságba. Támogatta többek között a pesti izraelita hitközség új templomának és iskolájának céljait szolgáló telek átengedését. Pártolta, hogy a főváros ugyancsak ingyenesen adjon telket a symbolicus nagypáholy számára, hogy ott egyleti házat, népkönyvtárat és szegény iskolás gyermekek téli étkeztetésére szolgáló mintakonyhát létesíthessenek. Aktív volt az erzsébetvárosi politikai ügyekben, de a Józsefvárosi Körnek is tagja volt. Világelső metrótervek A város páratlan – 1885-től Andrássyól elnevezett – sugárútjára eredetileg lóvasúti vágányokat javasolt a BKVT, de a rajzokat a minisztériumban már 1882-ben lesöpörték. Nagyjából tíz évvel később viszont a belvárost a Városligettel összekötő földalatti vasút gondolatához Balázs Mórnak sikerült megnyernie a Siemens és Halske céget, majd a BKVT vezérigazgatójával, Jellinek Henrikkel közösen mutatta be a hatóságoknak elképzelését 1893. február 18-án. A két – egyébként konkurens – cég, a BKVT és a BVVV közös részvénytársaságot alapított Budapesti Földalatti Villamos Közúti Vasút Rt. néven. A kontinens első – és a világon elsőként már eleve villamos üzeműre tervezett – földalatti vasútját 1894 augusztus elején kezdték építeni. Mindössze 21 hónappal később, 1896. május 2-án átadták a forgalomnak, május 8-án Ferenc József is utazott rajta és „legkegyelmesebben megengedte, hogy a Ferencz József Földalatti Villamos Vasút nevet viselje.” Így előbb lett „met róvonala” Budapestnek, mint Berlinnek, Párizsnak, Bécsnek vagy New Yorknak. A ragyogó munka 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyérmet kapott. Ahogyan néhány évvel korábban a villamosok miatt, ezúttal a földalatti okán ugyancsak külföldi mérnökök, politikusok, különféle szakemberek sokasága jött Budapestre, és tanulmányozta a főváros közlekedését – az új földalattin II. Vilmos német csá szár is utazott. A hatalmas siker nyomán a millenniumi kitüntetettek között természetesen ott volt Balázs Mór és Jellinek Henrik is. Balázs 1896 júniusában verőczei előnévvel kapta meg nemesi címét. Amint a címadományozási dokumentum írja: „Hívünknek Felségünk és Felséges Uralkodó Házunk iránti állandó hűségét és a közügyek terén szerzett jeles érdemeit, tekintve továbbá, hogy Ő a székesfőváros fejlesztés, főleg pedig a villamos vasutak meghonosítása körül fáradhatatlan és buzgó tevékenységet fejtett ki.” A neme si címerben egy alagút, egy vasúti sínpár és cikázó villámsugarak is helyet kaptak. Sajnos az utókor azt is elfeledte Balázsról, hogy Budapest első metróhálózati terveit is ő készítette el. A fővárosi metrótervek bemutatásakor a szakirodalom Zielenski Szilárd 1902. évi elképzeléseit
