Budapest, 2018. (41. évfolyam)
3. szám, március - Zsigmond Gábor: EMANCIPÁCIÓ - Aki mozgásba hozta a fővárost
BUDAPEST 2018 március 13 villamoshálózatának kiépítése. Számos külföldi szakember járt akkoriban a magyar fővárosba, hogy megismerje, megtanulja a forradalmian új rendszert. 1891-ben a beruházók vállalkozása, a Budapesti Városi Vasút Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. (BVVV) néven részvénytársasággá alakult. Első vezérigazgatója Balázs Mór lett. Kinevezésekor (az alapszabályban foglaltakon túl) fizetését az első két évre lakbérátalánnyal havi 12000 koronában határozták meg, ami kétévenként további kétezer koronával emelkedett. Ezen túl minden egyes új villamosvonal után, amelyet a cég az ő vezérigazgatósága idején épít, 300 korona illette meg vágányfolyóméterenként, Budapest „beépített területén belül” 2400 korona, végül arra az esetre, ha a Dunapartra és az Andrássy útra is villamost épít, akkor vágányfolyóméterenként 6000 korona járt neki motiváció gyanánt. Közben elkészült a nagykörúti, majd a Király utcai villamosvonal is: ekkoriban már évente másfél-kétmillióan villamosozhattak Budapesten: „De nemcsak mi, hanem – engedelemmel le gyen szólva – a hatóságok is neki iramodtak (...). Balázs Mór oda terelte őket a fejlődés lázas kerekéhez. S mi történt? A hihetetlen. Maguk a hatóságok kívánták, sürgették a lóvasutaknak a villamos üzemre való átalakítását” – írta róla néhány évvel később A Hét. Természetesen a villamosok megjelenése az utcákon egy sor közrendészeti szabályozási kérdést is felvetett, melyek rendezésében a vezérigazgatónak döntő szerep jutott. De nem csupán
