Budapest, 2018. (41. évfolyam)
3. szám, március - Zsigmond Gábor: EMANCIPÁCIÓ - Aki mozgásba hozta a fővárost
BUDAPEST 2018 március 12 Középiskolái, illetve a Politeknikum elvégzése mellett több külföldi tanulmányutat is tett, vélhetően ezek egyikén ismerte meg az 1863-ban megépített londoni földalattit is, majd – a Vasúti és Közlekedési Közlöny szerint – „a közúti vasút szolgálatába lé pett s úgy került a Siemens és Halske-féle villamos vasúti vállalathoz”. Huszonöt évesen, 1874-ben vette feleségül Deutsch Malvinát. Két lányuk és két fiuk született: Vera, Pálma, Aurél és Károly . Villamost Budapestnek Az 1885. évi országos kiállítás kapcsán a főváros hosszasan tárgyalta a Városligetbe vezető Podmaniczky utcai és a Stáczió (Baross) utcai lóvasúti vonalak építésének ügyét. Balázs ekkor a városligeti vonalra egy korszerűbb megoldásra, gőzüzemű kocsik közlekedtetésére kért engedélyt, amit a főváros kirendelt albizottsága – a főmérnöki hivatal egyetértésével – támogatott is. A vonal a kiállításra már természetesen nem készülhetett el, de úgy ítélték meg, hogy a beruházás arra mindenképpen alkalmas, hogy teszteljék a gőzüzemű közúti vasút üzemét a főváros útjain. (Ilyen egyébként már több európai nagyvárosban működött akkor, sőt egy évvel korábban Debrecenben a pályaudvartól a belvárosba is gőzmozdonyos, két- vagy háromkocsis szerelvényekkel lehetett közlekedni.) Ilyen üzemre a lóvasúti cégnek nem volt előjoga. Mivel pedig a lóvasúti közlekedésért felelős magáncég, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) többször sem óhajtotta figyelembe venni a főváros igényeit a város közlekedésének fejlesztésekor, Balázs felvetése minden bizonnyal még jókor is érkezett a városházi döntéshozók asztalára. 1886-ban németül és magyarul is megjelentette részletes közlekedésfejlesztési terveit „Budapester Damp-tramwaynetz”, „Budapest gőzmozdonyu közúti vaspálya (gőz-tramway) hálózata” címmel. Elképzelésének lényege az volt, hogy a Duna-parton az elevátortól – viadukton és alagútban – az Akadémia épületéig már részben villamosüzeműre építenek meg egy vonalat és ez csatlakozott volna a Podmaniczky utcai gőzüzemű vonalhoz. A Podmaniczky és Stáczió utcai vágányok megépítése ügyében Balázs beadványt is intézett a fővároshoz, sőt visszalépett az adókedvezmény igénylésétől, elfogadta a vegyes bizottság kéréseit a városnak juttatandó tiszta üzleti nyereség mértékéről, továbbá megnyerte a debreceni, brünni és más közúti vasutakat építő Lindheim és társa céget a vonalak építésére. Végül sikerült bevonnia a Siemens és Halske firmát is a projekt megvalósításába. Ahhoz, hogy a villamosok működőképességét igazolják, egy keskeny nyomközű próbavasút megépítését határozták el. Nem meglepő az óvatosság, hiszen az első ilyen üzemeket csak 1881-ben adták át, azt is az akkor még Berlintől különálló igazgatású Gross-Lichterfeldében. A nagykörúti próbavasútra a német cég az 1883-as bécsi nemzetközi elektrotechnikai kiállításon bemutatott zöld színű kocsijait hozta Budapestre. A vonal építésére Ba ross Gábor 1887. október 1-jén adott enge délyt, és november 28-án már el is indult az első pesti jármű a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. Városképi okokból itt sem használhattak felsővezetéket: a Nagykörútra tökéletesített alsóvezetékes rendszert a szakirodalom sokáig Budapest-rendszerűként jegyezte. Az eredmény meggyőzte a fővárosi döntéshozókat is és Balázs néhány hónappal később már engedélyt kapott a Stáczió utcai és Podmaniczky utcai vonalak megépítésére, melyeken így már nem is gőzüzemű kocsik, hanem valódi villamosok közlekedhettek. „A bejárt forgalmi vonal első gyakorlati kísérlet a villamos-vasutak nagyobb szakaszban való alkalmazásának és e tekintetben Budapest dicséretes példával jár elől a többi európai városnak” – írta a Gazdasági Mérnök a vonalak megnyitása előtti műtanrendőri bejárást követően. 1889. július 30-án elindult – immáron normál nyomtávú vágányokon – a villamosforgalom a Stáczió utcai vonalon az Egyetem tértől a Kálvin téren keresztezve a lóvasutat egészen a Köztemető utcáig, az Orczy térig, majd bő egy hónappal később, szeptember 10-én már a Podmaniczky utcában is villamosok csörömpöltek. Ezzel kezdődött meg Európa első belvárosi A millenniumi ünnepségekre átadott 19-es pályaszámú kocsi. A Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban ma is megtekinthető forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
