Budapest, 2018. (41. évfolyam)
3. szám, március - Tosics Iván: Helyben változtatnák a világot
BUDAPEST 2018 március 2 A várostervezés innovatív megközelítése perifériális városi területeken: Antwerpen Antwerpen történelmi városközpontját lényegében már felújították, ezért a városfejlesztés súlypontja az átmeneti övezetre összpontosul, amely a belvárost övező autópályagyűrű külső oldalán, a történelmi mag és az elővárosi területek között helyezkedik el. Az átmeneti övezet egy már ma is sűrűn beépített terület, vegyes funkciókkal (lakás, iroda, raktározás stb.), nagyrészt magántulajdonban lévő épületekkel és telkekkel. Ezekre eddig nem terjedt ki az önkormányzati tervezők figyelme, mert közösségi ingatlantulajdon híján a hagyományos megközelítéssel, a területre vonatkozó víziók kialakításával, nemigen lehetne változást elérni. Új felfogásra volt szükség: a hangsúly az érintettekkel való kommunikációra került. A város úgy döntött, hogy pro-aktívan beavatkozik a mai helyzetbe, amit a gazdasági aktivitás csökkenése és a terület egyes részeinek megüresedése, kihasználatlansága jellemez. A Lageweg térség interaktív méretarányos modellje körül tartott kerekasztal-beszélgetéseken a bizalom kialakítása érdekében különböző forgatókönyveket vitattak meg. Szerveztek egy vezetett sétát a területen az összes érdekelt féllel, bemutatva néhány lehetséges jövőbeli forgatókönyvet. Végül kidolgoztak egy térbeli és pénzügyi számítási modellt, amellyel a különböző elgondolások megvalósíthatóságát lehetett tesztelni. A modell világossá tette, hogy az ingatlanok egyenkénti értékesítése jelenleg nem nyereséges, ezért a kooperáció és egy közös terv összeállítása pénzügyileg sokkal kifizetődőbb, mint a különálló fejlesztések. Mindezek hatására tíz magán telektulajdonos közül kilenc aláírt egy nyilatkozatot, hogy készen állnak az együttműködésre és a közösen átgondolt beruházásokra. A következő lépésben kialakítottak egy közös „ingatlanalapot”, amely lehetővé teszi az ingatlanok határain átívelő elképzelések kidolgozását, hogy hatékonyan lehessen tervezni az egész területre. A hagyományos lineáris tervezési folyamatban az érdekcsoportok közötti feszültség kellemetlen, és az érdekeltekkel való párbeszédre általában akkor kerül sor, amikor a vízió már megvan. A Lageweg projekt esetében mindez másképpen történik: a feszültség produktív munkamódszerré változik, a vízió pedig a dialógusok folyamán lépésről-lépesre, együtt gondolkodva alakul ki. Terek létrehozása a kísérletezés és a jövő tevékenységei számára: Nantes Nantes belvárosának szélén fekszik Ile de Nantes szigete: ipari terület. A problémák 1987-ben kezdődtek, amikor a kikötői és hajógyári tevékenységek megszűntek. A sziget a sok lezárt rész miatt lényegében megközelíthetetlenné vált a városlakók számára. A magántőke több ötletet vetett fel a hasznosítással kapcsolatban: új szálloda, nemzetközi kongresszusi központ, vízparti luxuslakások. 1989-ben azonban az akkor megválasztott (és 2014-ig hivatalban lévő) polgármester leállította az egyes projektek tervezését, hogy lehetővé váljon a sziget sorsának átgondolása, Nantes városrégió központjaként való újraértelmezése. Az ipari örökség megőrzésére való törekvés jegyében 2002-ben létrehoztak egy köztulajdonú városfejlesztési céget, SAMOA néven. A sziget megújítási programjának indításaként egy hatalmas, mozgatható elefántot építettek, volt hajóépítő munkásokat is foglalkoztatva. Hétvégente az elefánt mint új látványosság a korábban senki földjének számító területre vonzotta a Nantes-iakat. Emellett a szigetre telepítették az Igazságügyi Palotát, egy olyan időszakban, amikor egyébként itt senki sem kívánt építkezni. A városnak a nyolcvan hektár egészén elővásárlási joga van. Ennek köszönhetően a SAMOA a szigeten vehet területeket, amelyeket azok övezeti besorolásának felülvizsgálata után, konkrét projekt-elképzelésekkel és előre meghatározott feltételekkel újra eladhat. A modell végső soron a közszféra által vezérelt, ingatlanpiaci értéknövekedést megadóztató program, amelynek fő célja a szigetnek a közérdekek szerint történő fejlesztése. A következő képen látható épületet 1989-ig hangárként, majd go-kart pályaként használták. Olcsón lehetett megvásárolni, elhagyott ipari területek veszik körül. Más városokban mint jó adottságú vízparti területet már régen beépítétték volna. Nantes-ban azonban egy gyors és végleges fejlesztés megkezdése helyett átmenetileg hasznosítják, és csak a folyamat legvégén kerül majd sor a döntő lépésre. Ennek jegyében az itt lévő ipari csarnokokat megtartották, és átmeneti hasznosítás keretében új funkciókkal telepítették be. Az első csarnokban kis alapterületű, 12, 24 és 36 Helyben változtatnák a világot Tosics Iván Az elmúlt években számos érdekes példát láttam innovatív helyi politikai megoldásokra az európai városokban. Ez az írás négy példára alapozva az ilyen európai törekvésekben rejlő lehetőségekről szól. forrás: City of Antwerpen
