Budapest, 2018. (41. évfolyam)
9. szám, szeptember - Fodor Béla: A Gellért
szöveg: FODOR BÉLA 23 közül csak egyet ismerek, hozzá hasonlót: a Heliopolisi nagyszállodát Egyiptomban, Cairo közelében.” Az átadás alkalmából ismertető füzetet osztottak ki a résztvevők között, melyet Hegedüs Ármin, az egyik tervező építész írt. Ebből idézünk: „A Ferenc József-híd felől jövet, hatalmas méretekben bontakozik ki szemünk előtt a Szent Gellért-gyógyfürdő és szálló épületcsoportjának monumentális, arányaiban klasszikus, de részleteiben és ornamentikájában magyaros és kissé keletiesen ható architektúrája. A nagy, öt emeletsorra osztott falfelületeket már kellemes patina vonta be, amelyből a főpárkánynak és erkélyeknek hullámos kőcsipkézései érdekesen válnak ki. A gyógyszállóhomlokzat karakterét, a minden nyílás elé épített erkély vagy terrasz különösen kiemeli. Az épület kétféle rendeltetését külsőleg a két főbejárat kiképzése hangsúlyozza. A Gellért-tér felől van a gyógyszálló főbejárata, modern, nagy szállók jellegzetes portáljával, amely fölött Gárdos Aladár érdekes relifcsoportjai vannak kőbe faragva. A Gellértheggyel szemben, a Kelenhegyi-út felől van a fürdő főbejárója, amelybe hatalmas, gazdagon tagozott körívezeten át jutunk. Az ívezetet Róna Józsefnek nagyszabású, a gyógyulást jelképező szoborcsoportjai tartják.” Az épület belső tereinek berendezését és díszítését a korszak kiváló iparművészei, szobrászai (Ligeti Miklós, Róna József, Huszár Adolf, Róth Miksa és Manó, Péter Sándor, Ney Simon, Telcs Ede) készítették. Az itt alkalma zott Zsolnay-féle építészeti kerámiadíszítés pedig minden bizonnyal e műfaj legszebb és legmonumentálisabb példája. A Gellért hamarosan a magyar és a nemzetközi közönség kedvelt pihenő- és szórakozóhelye lett. Nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy a szálloda konyháját 1927-től Gundel Károly bérelte, kinek neve garanciát jelentett a vendéglátás minőségére. Az Európában is kuriózumnak számító hullámmedencét 1926–27-ben építették meg a fürdő korábbi parkjának területén, majd 1934-ben egy pezsgőfürdővel tovább bővült a szolgáltatások köre. Budapest ostroma idején a fürdő épülete és berendezése súlyos károkat szenvedett. A szobák egy részét 1945-ben helyreállították, az épület fürdőszárnyát csak 1961-ben, majd a szállót 1980-ban újították fel. Az együttes teljes körű felújítása 2007-ben kezdődött és 2008 tavaszán fejeződött be. A Gellért név napjainkban is fogalom, a magyar fürdőkultúra és vendéglátás jelképe s egyben mértéke. Képek forrása: FSzEK Budapest Gyűjtemény A kész fürdőpalota, 1920-as évek A Gellért fürdő és szálló még üres építési területe Fotó: Divald Károly
