Budapest, 2018. (41. évfolyam)
9. szám, szeptember - Zsigmond Gábor: Kétszáz éve: Bécsből Pestre
BUDA PEST 2018 / 09 24 Bernhard Antal Dráva-parton épített Carolinája 1817. május 2-án mutatkozott be Bécsben. Jó érzékkel az uralkodó, I. Ferenc feleségéről nevezte el, nagy sikert is hozott: bár nem ismerjük a a megtisztelt véleményét, a bécsi Polytechnikum elismerő állásfoglalását igen. A hajó 1818. szeptember 2-án kora délután indult el a császárvárosból. Alig három órával később Pozsonyban megállt: másnap délelőtt az érdeklődő városiak is csodájára járhattak. Délben folytatta útját Pest felé, ahová – egy újabb, komáromi megállás után – két nappal később, szeptember 5-én érkezett meg: a pesti hajóhídnál megfordult és a Margitszigetnél kötött ki. A tiszta menetidőt tekintve a Carolina 24 óra alatt tette meg a gőz erejével az utat Bécstől Pestig. A Helytartótanács szakértő bizottságot küldött ki, majd hamarosan hivatalos próbamenetet is szerveztek: a hajó ezúttal Pestről Komáromba indult megrakodva. Időközben, szeptember 13-án Bécsből egy másik is érkezett, a privilégiumért folyó versenyben Bernhard kihívója, Saint Leon Donau nevű gőzöse. A Helytartótanács háromfős küldöttségét Szentkirályi László, Pest megye alispánja vezette, akit Tomcsányi Ádám , a pesti egyetem fizika- és matematika tanára és Őry Dániel a hajózási igazgatóság adjunktusa kísért. Bár az út nem sikerült olyan jól, mint a pár hónappal korábbi bécsi bemutató, így is kilenc nap alatt sikeresen megérkeztek a komáromi hajóhíd alá. Október 6-án a pesti Duna-parttól elindult Saint Leon Dounau gőzhajója is, és gyorsabb, szerencsésebb út után, két nappal később ugyancsak megérkezett Komáromba. Az uralkodó, I. Ferenc 1818. december 31-i rendelete végül 15 évre szóló kizárólagos jogot biztosított egyszerre mind a két vállalkozónak. Az elfeledett zseni Bernhardról viszonylag kevés adat maradt fenn. Vélhetően 1779-ben született a poroszországi Oberrathenben, majd Ausztriában nevelkedett és élt. Magyarországra érkezéséről sem tudunk sokat. Neve először akkor bukkant fel, amikor 1811-ben a pest-budai hajóhidak kiváltására egy olyan szerkezet terveit készítette el, ami egyetlen nyílással ívelte volna át a Dunát. A következő évben már Pécsett találjuk, ahol ekkor vették fel a városi polgárok közé, mint birtokost. Három évvel később az eszéki kincstári híd karbantartója és bérlője. Hajóját, a Duna első gőzhajóját 1816-ban, a sellyei Dráva-parton kezdte építeni. Érdemes az építés évét összevetni azzal, hogy Robert Fulton 1807-ben mutatta be a világ első ilyen járművet a Hudson folyón. Találmányát diplomáciai segítséggel egyébként Európában is értékesíteni akarta, de a bajor kormány által felkért müncheni Akadémia 1810-ben elutasította, azzal, hogy a sebes Dunán nem lesz alkalmas közlekedésre. Néhány évvel később I. Ferenc a Habsburg Birodalom valamennyi folyóira szabadalmat helyezett kilátásba, amire ugyan alig figyeltek fel a kor feltalálói és befektetői, ám Bernhard Antal meg tudott nyerni néhány támogatót (Bernhard und Comp.). A Trattner János kiadá sában 1817 januárjában megjelent Tudományos Gyűjtemény lelkendezve számolt be arról, hogy a hajó „Bécs városát fogja Magyarországgal a Duna vizén először egyesíteni. Bécsből, mihelyt az idő engedi, le fog hozzánk bocsájtkozni.” Néhány héttel később, március 21-én bocsájtották vízre, és valóban azonnal elindultak vele a császárvárosba. A gőzhajót május 2-án mutatták be, előkelő urak és szakértők bámulták és méricskélték a furcsa szerkezetet. Sétautat is tettek. A bécsi Politechnikum igazgatója és mechanika-professzora, majd a Theresianum tanárai vizsgálták meg gépészeti berendezéseit és kazánját. Bernhard egyébként – ő maga és furcsa technikai szerkezetei egy Verne regénybe is beillenének – számos saját újítást épített be járművébe, például az általa 1815-ben feltalált, vezérelt lapátú vízikerekeket, amelyek most hajókerekekként hasznosultak. A vizsgálatok során a hajót partra húzták, a kereket és a gépezetet kiszerelték. A procesz szussal az egész tavasz eltelt, joggal merül fel, hogy a dunai gőzhajózásra vonatkozó kizárólagos szabadalom kiadásának szándékos halogatásával kellett szembenéznie. Míg hajójának gépeit szerelte össze, addig 1818 áprilisában meg is jelent egy hirdetmény, amiben előírták, hogy október 31-ig gőzhajóval meg kell tenni a Bécs-Pozsony távolságot (vagy legalább ugyanennyi kilométert a Duna más szakaszán). Nem kizárt, hogy a bécsi udvarnál jó kapcsolatokkal rendelkező, francia származású Saint Leon ügyeskedése állt a háttérben, aki csak Bernhard hajójának feltűnésekor állt neki egy gőzhajó építésének Bécsben. A Carolina végül a nyár közepén, július 21-én tudott elindulni Brigettenauból egy tizenöt kilométeres próbaútra. Egy közel kétszáz mázsányi rakománnyal megrakott úszótestet vontatott, és a kirendelt hatósági, műszaki szakértők meg-Kétszáz éve: Bécsből Pestre 2018-ban a szárnyashajók a menetrend szerinti napokon 13:30-kor indulnak Bécsből és 19:00-kor érkeznek Budapestre, a Nemzetközi Hajóállomásra. Pontosan kétszáz évvel ezelőtt a Duna első gőzhajójának ehhez több napra volt szüksége. Mégis óriási eredmény, hogy Bernhard Antal Carolinája saját erejéből meg tudta tenni ezt az akkor mesés távolságot. A Carolina modellje a Közlekedési Múzeum gyűjteményéből
