Budapest, 2017. (40. évfolyam)
1. szám, január - Széman Richárd: Újévi mesék a Nagyiccéről
BUDAPEST 2017 január 4 Az olta, a’ mint mondják, mind e’ mái napiglan nagyobb az itt, mint minden más Pest vármegyei helységekben.” Politikai marketing A történetnek rengeteg változata ismert (csak magyart hetvenet tartanak számon), az eredetihez képest alapvető változásokon estek át, de ami összeköti őket, azok az uralkodó és kérdései meg a kérdésekre válaszoló egyszerű ember. Átírta Jókai Mór, Szép Ernő, Krúdy Gyula is, aki a cinkotai kántor eszének hírnevét A király keresztlánya című novellájában használta fel. A területről szóló leírásokban hosszú ideig elfogadott tény volt, hogy a fogadó már Mátyás korában is állt. Valójában arról az eddig megtalált első írásos adat 1801-ből származik, a Beniczky vagyonfelmérésből. A viszonylag pontos katonai és topográfiai térképeken is csak 1852-ben jelenik meg rajzjele. A Cinkotai nagy itzéhöz nevet először Lőwy Áron bérlő szerződésében olvas hatjuk 1850-ből, majd 1882-ben térképen is megjelent, a III. katonai felmérésen. A keresztapa alighanem Beniczky Ödön , a 48-as érzelmű földbirtokos-tulajdonos lehetett. (A politikai marketing működött: Mátyás király legendája az 1848 utáni időkben, a forradalom hívei között valószínűleg jelzés értékű volt. Nem véletlen, hogy Madarász Viktor néhány ellenzéki képviselőtársával ide vonult ki 1867-ben, tiltakozásul Ferenc József megkoronázása ellen.) Az 1880-as évek derekán a későbbi bérlő, majd tulajdonos, Ehmann Viktor okosan a helyén hagyta, megőrizte a vendégvonzó cégért. 1912-ben bérlője, Mayer Bene dek új, modern épületet építtetett a régi mellé, a sarokra, de meghagyta mellette a patinás, régi fogadót is. A helyi térképeken így sokáig két fogadót ábrázolnak egymás mellett, a Cinkotai Nagy itzét és a Régi Cinkotai Nagy itzét. A fogadó tulajdonosai, bérlői készséggel táplálták a legendával kapcsolatos tévhiteket: egy, a Kertvárosi Helytörténeti Gyűjtemény tulajdonában lévő 1941-es fejléces levélpapíron a vendéglő neve és egy koronás-gyűrűs holló képe alá ezt írták: Alapítva 1482. A legenda vonzerejét a szomszédos Csömör település is kihasználta, a község honlapján ez olvasható: „Chemer-i Zay András cinkotai plébánosként szerepel 1473-ban és 1482-ben, ő Mátyás király kortársa. Úgy véljük, hogy a Mátyás király és a cinkotai kántor c. népmondában emlegetett cinkotai pap maga Zay András.” ● Az új (1912) nagyitce Az új vendéglő bejárata A Nagyitcze fejléces levélpapírjának részlete
