Budapest, 2017. (40. évfolyam)
2. szám, február - Holló Szilvia Andrea: Birly doktor serfőzdéje
BUDAPEST 2017 február 4 A középkort szimbolizáló Váci kapu bontása talán még be sem fejeződött, amikor 1789-ben ennek közelében egy patikus felépíttette a – maga korában valóságos idegenforgalmi látványosságnak számító – belvárosi Nagy Kristóf-házat. A pesti egyetemen diplomázott Schwachhofer Ignác a bejárat fölé helye zett festett cégéren adta tudtul gyógyszertára nevét. A messsziről is jól látható kép rövid időn belül ismertté vált, hamarosan a szomszédos teret is Christoph Platznak kezdték nevezni. Így a Kristóf tér az egyik legrégebbi pesti közterület-elnevezés. A ház tulajdonosa később a köztiszteletben álló Birly Ede Flórián (1787–1854) szü lészorvos lett, aki beházasodott a befolyásos Staffenberger családba, magyar nemességet kapott, majd kinevezték az egyetem rektorává. Miután a házat Hild József tervei alapján átépíttette, az időközben tulajdonost váltott patika is impozáns és egyedülálló cégért kapott: a festett képet 1833-ban egy Szent Kristófot ábrázoló, több méter magas homokkő szobor, Bauer Mihály alkotása váltotta fel. Csakhogy az 1840-es évek közepén felvett címtárak szerint a Kristóf-ház tulajdonosa nem Birly Flórián orvos volt, hanem egy azonos nevű serfőző. Pusztán névazonosság? Vagy rokoni szál fűzi össze őket? A valóság prózaibb: az orvos és a serfőző egyazon személy.. A professzor ugyanis számos pesti ingatlant vásárolt befektetési célzattal, köztük 1837-ben a Leopoldvárosi Serfőzőházat. Megérkezik Mayerffy De hol állt ez utóbbi épület, melyről több helyen az olvasható, hogy amúgy pontosan meg nem határozott területét a Parlament építésekor kisajátították? Nos, még 1815-ben építtette Mayerffy Ferenc az Újépület északnyugati pavilonja közelében. A telket dél felé a Hód utca határolta (később Serház, 1858-tól Géza, ma Garibaldi utca), északról meg az Új Serház utca (ebből lett Búvárharang, majd Báthory utca, végül ezt a szakaszt a Kossuth Lajos tér számozásába illesztették). Az üzemet jó érzékkel telepítették a Lipótvárosba. A serfőzéssel együtt járó kellemetlen szag nem zavart senkit, mivel a környéken fatelepeken és raktárakon kívül más épület nemigen fordult elő. Az utcanevek is a vadregényes, romlatlan természetre utaltak (Veréb, Fenyvesmadár, Hód, Varjú). A Rakpiactól északra fekvő Duna-part kiépítését majd csak az 1830-as években kezdik meg. A serfőzde külsejében – legalábbis az idősebb Zitterbarth Mátyás által szignált terv rajzon –, egy szép városi lakóházat formált. Talán ezért díszítette a Pesti Magyar Serfőző Céh zászlaját is ennek a háznak a képe. Az ingatlan 1820-ban a családon belül cserélt tulajdonost, az új birtokos Mayerffy Károly lett. Egy korabeli helyszínrajzon a teleknek a Szél (ma Nádor) utcai oldalán pálinkafőzőházat jeleztek, a Duna felé malmot, 1835-ben pedig felszereltek itt egy kovácsműhelyt a családi vállalkozás lovainak patkolására, kocsijainak karbantartására. (Miután a pesti kovácsok céhe szorgalmazta, hogy a serháznak dolgozó mester az ő kötelékükbe tartozzon, attól kezdve idegenek jószágaival is foglalkozhatott.) Ezt a Mayerffy-féle sörházat és annak teljes berendezését vette meg Birly Flórián szülészprofesszor a jó befektetés reményében. Kapcsolatainak köszönhetően az udvari kamara és a városi tanács azonmód beleegyezett abba, hogy a haszonbérletet is átvehesse, amit azután albérletbe adott Neswarba Ven cel morva származású serfőzőmesternek, az egyik későbbi pesti céhmesternek. Birly rokona, Staffenberger István váro si szószóló sokat tett azért, hogy 1843-tól a helyi serfőzés szabaddá válhasson. A Pesti Serrendtartás kimondta, hogy „minden pes ti polgár servám lefizetése ellenében szabadon főzhet sert”. A tevékenységet képesítéshez nem kötötték, a servámot is egy ügyvéd, Kund Vilmos vette bérbe. Bár a Birly-féle serfőzde hamar bekerült a köztudatba (nem kellett sokat magyarázni a Hetilap olvasóinak, mire gondoltak, amikor 1845-ben azt írták „A’ katonaság kívánsága szerint a’ katonai uszóiskolát a Birly-féle serház átellenében kellene felállítani.”), az egyébként tehetséges Neswarba a szabadversenyben elvérzett. S mivel Birly doktor a serfőzéshez nem értett, egyszerűbbnek látta a becsődölt üzemet megszüntetni. A bezárt lipótvárosi serfőzde udvarán megmaradt a kovácsműhely, ahol az ötvenes években Pozdech József fúvógyárnok és harangöntő dolgozott (a Budapesti Hírlap tanúsága szerint még hordozható kovácsműhelyt is készített). Tisza Lajos nyolcszáz bérlője A professzor egyik fia és örököse, Birly István Párizsban folytatott művészeti tanulmányokat, szülővárosába visszatérve elismert festő lett, tájképeit a Pesti Műegylet is kiállította. Széchenyi Bélával és Rosti Pál lal közösen Birly doktor serfőzdéje Holló Szilvia Andrea Molinó burkolja a Kossuth tér sokáig jellegzetes épületét, a már hosszú évek óta kiürített MTESZ-székházat. A bontás műveleteit – és talán porát – takarja a reprezentatív téren megfordulók elől. A radikális beavatkozás hivatalos indoklása szerint itt épül majd fel az Országgyűlés Hivatalának otthona. Úgymond egy olyan telken, amelyen a most földdel egyenlővé tett modern hivatali épület előtt: nem állt semmi.
