Budapest, 2017. (40. évfolyam)
10. szám, október - Csontó Sándor: Édes élet a Fő utcában
BUDAPEST 2017 október 21 ak a Fő utcai Friedl, a Krisztina téri Auguszt és a várbeli Ruszwurm cukrászdákban töltekezhettek cukrászati termékekkel. Friedlék megérkeznek Friedl Ferenc Ede Bécsben született 1816 körül, gyermekként került Budára, ahol 1831. január 1-én Conti Caetan hoz szegődött inasnak, nála szabadult fel öt év múlva. A budai városi tanácstól 1850. február 14-én jogot kapott azzal, hogy iparát a Lánchíd környékén folytathatja. Műhelyét és üzletét a Fő utca 142. sz. alatt nyitotta meg, és fenntartotta 1869. augusztus 12-én bekövetkezett haláláig. Az alapító elhunyta után iparát felesége özvegyi jogon gyakorolta, s üzletét 1878 és 1880 között áthelyezte a Fő utca és Ponty utca sarkán álló 146 sz. ház déli üzlethelyiségébe, Fő utcai homlokzattal. A környékbeliek által kedvelt cukrászdát 1893. december 5-től – a II. ker. Elöljáróságtól nyert iparigazolvány alapján – ifj. Friedl Ferenc Ed e vette át, aki a szakmát 1868 és 1872 között Stück József pesti mesternél tanulta. Nemcsak a cukrászatban jeleskedett, hanem elismert és tevékeny polgárként a budai tornakör választmányi tagjának, fővárosi esküdt bírónak, valamint a Budai Dalárda tagjának is megválasztották. A Fővárosi Lapok jelentette, hogy 1879 augusztusában rendezték meg a svábhegyi Eötvös-villa mögötti – nemzeti színű lobogókkal körbekerített – szabad térségen azt a versenyt, „... hol a tornászok ve tekedve egymással erőben, ügyességben, a közönség s a kiválóan díszes hölgykoszorú tapsait aratták. A rúddal való magas ugrásban a díjat, egy babérkoszorút, Friedl Ede úr nyerte el, ki is rúddal 250 cm. magasságot ugrott át. Később megindult a tánc, és Dudás Pali zenekarának hangjai mellett a tornászok ehhez is ép oly hévvel fogtak, mint elébb a tornagyakorlathoz.” Ede korláton és nyújtón is kiváló versenyző volt és remekül lovagolt. 1906-ban alakult meg a Magyar Cukrászok Országos Szövetsége Hauer Rezső elnökletével, és első pénztáro sának Friedl Edét választotta. A Fő utca 28. sz. házat 1910-ben megvásárolta a Magyar Országos Központi Takarékpénztár (MOKTÁR), és 1922-ben nagyobb átalakítást végeztetett rajta, amelynek során a déli üzlethelyiségből és a hozzá kapcsolódó műhelyből, raktárból és cukrászsegéd-hálóteremből lakás lett, maga a cukrászda pedig a ház északi, a Ponty utca sarkán levő üzlethelyiségbe került. Ipartörténeti kuriózum Ifj. Friedl Ferenc 1930-ban bekövetkezett halála után az üzletet fia, Friedl Ede vette át. Hat év vel később, 1936-ban a Takarékpénztár lebontatta az épületet, s helyére felépítették a ma is itt álló több emeletes modern bérházat. Ekkor került a Friedl cukrászda a Corvin tér 6. számú épületbe, ahol 1936. május 1-én nyílt meg. 1942 októberében meghalt a harmadik nemzedéket képviselő Friedl Ede, akitől özvegye vette át és vitte az üzletet egészen 1952. december 6-ig, amikor az iparjogot a családtól 103 év után elvették. A házat, mely a második világháború idején súlyosan megsérült, 1951–1952-ben helyreállították, és az állami vendéglátóipar megnyitotta benne a Domino cukrászda-espressót. Ide került ideiglenesen a Friedl cukrászdának az a gyönyörű biedermeier berendezése, amelyet még az üzletalapító vásárolt annak idején. Friedl az ipartörténeti ritkaságnak számító bútorzatot (és a Flóra boltcímert is) a jog elnyerése előtt két évvel, még 1848-ban vásárolta a csődbe került Tolle György boltjából. A bolt címer 116×188 centiméteres, fatáblára festett olajkép a római mitológia alakját, a virágok, a tavasz istennőjét ülve ábrázolja, különféle színű virágokkal telt kosárra támaszkodva, fehér ruhában, amint az előtérben lévő szárnyas puttó felé nyújt egy virágfüzért. Biedermeier festészetünk egyetlen Flóra-ábrázolása Warschag Jakab munkája az 1830-as évek elejéről. Várostörténeti jelentősége az, hogy ezen kívül több pest-budai cukrászfirma nem maradt ránk. A Budapesti Történeti Múzeum 1964 nyarán vásárolta meg, ezzel együtt biedermeier selyembevonatú székeit, kézzel faragott pultját s egyéb berendezéseit. A bútorok nagyrésze azonban hamarosan a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba került, az állandó kiállításban jelenleg is láthatók. A Flóra cégér a BTM-ben maradt. 2012-ben Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon címmel kiállítást rendeztek a BTM-ban, ahol a Rostás Péter művé szettörténész által rendezett tárlaton ezeket is megtekinthette a közönség. Talán olyanok is akadtak az érdeklődők között, akik valamikor még kóstolták az egykori neves cukrászda süteményeit. ● A cukrászda 1945-ben a Corvin tér 6 szám alatt A huszas években a Ponty utca sarkán forrás: MVKM forrás: Juhász Gyula gyűjteménye
