Budapest, 2017. (40. évfolyam)
10. szám, október - Bittera Éva: Slusszkulcs a mai Európához
BUDAPEST 2017 október 15 Magdához éppúgy könnyen találunk kapcsolódási pontot a kiállításban, mint egy bor-vagy sörkóstolóhoz. Legyen szó akár szakmai, akár ismeretterjesztő programról, a tárlatvezetés elengedhetetlen része a rendezvénynek. Kiemelkedő programjaink közé tartozott májusban a Közösségek Hete alkalmából megvalósult szubjektív tárlatvezetés-sorozat. A rendhagyó tárlatvezetők a közeli, mondhatnánk „szomszédos” múzeumok igazgatói, vezetői közül kerültek ki. Így vendégünk volt Toronyi Zsuzsanna (Magyar Zsidó Múzeum és Le véltár), Prőhle Gergely (Petőfi Irodalmi Múzeum), Timár Gabriella (Ráday Gyűj temény, Biblia múzeum) és Harmati Béla (Evangélikus Országos Múzeum). Vendég tárlatvezetőinknek és a programsorozatnak hála több társadalmi csoportot, felekezetet is meg tudott szólítani a kiállítás. Így fordulhatott elő, hogy a református és evangélikus lelkészek mellett zsidó rabbik is megfordultak a tárlatban – mintegy élő bizonyítékaként az Ige-Idők fő üzenetének: miszerint az 500 éve megindult folyamat hatásai megkerülhetetlenek, a világ minden szegmensére hatással voltak és vannak a mai napig. Ezt a „tézist” kihasználva és alátámasztva az MNM programnaptárában a 2017-es év tavaszi és őszi hónapjaira nézve egyértelműen az Ige-Időkhöz és a jubileumhoz kapcsolódó rendezvények dominálnak. Nagy népszerűségnek örvendett a négyrészes GasztroTeológia című sorozat, amely a gasztronómia és a teológia közös pontjaira hívta fel a figyelmet, adott esetben kóstolással is egybekötve. Természetesen szerepelnek a palettán kifejezetten szakmai programok is, mint a történész kerekasztal-beszélgetések a protestantizmus és a nemzettudat, valamint a reformáció és a politika viszonyáról, de több, az emlékév apropóján megrendezett tudományos konferencia, könyvbemutató is zajlott az MNM falai között. A tárlatban fontos szerepet kapnak a hazai könyvnyomtatás korai időszakából származó kötetek, bibliafordítások – ezek a kiállítási darabok adják meg a lehetőséget ahhoz, hogy a nyomtatás és az internet „forradalmának” közös és eltérő vonásait szakértők segítségével vitassuk meg egy beszélgetés során. A Torvajról származó orgona pedig több kamarakoncert alkalmával is megmutathatta valódi mivoltát a nagyközönség előtt. Szintén a kiállítás egyik „áldásos” hatása az MNM számára, hogy a különböző programok kapcsán alkalom nyílt az együttműködésre egyházakkal, felsőoktatási intézményekkel, valamint az emlékév kapcsán érintett egyházi és világi kiadókkal is. Álljon itt csupán néhány példa: a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyülekezeti és Missziói Osztályának közreműködésével valósulhatott meg a reformátor házasságát és feleségét bemutató Luther-Bora-kézfogó júniusban, a Jaffa Kiadóval közös szervezés eredménye a Vissza az emberig – A református Szabó Magda című irodalmi est. Őszi repertoárunk kiemelkedő eseményei a különböző felekezetek egy-egy püspökének szubjektív tárlatvezetései az Ige-Idők kiállításban, melyek szintén az MNM és az egyházak párbeszéde révén valósulhattak meg. Az Ige-Idők: A reformáció 500 éve című kiállítás célja, hogy a reformáció 500 éve elindult, és azóta is szüntelenül mozgásban lévő folyamatát és hatásait érzékeltessük a látogatóval, a mai kor emberével. Hiszen a reformáció megkerülhetetlen, mai világunk egészen más képet festene, ha Luther Márton és 95 pontja nem indítja útjára ezt a mérhetetlen átalakulást. Ahhoz, hogy az emberiség megértse 21. századi önmagát, elengedhetetlen a protestáns örökség megismerése – ahogy Kiss Erika (MNM), a ki állítás kurátora egy alkalommal tömören összefoglalta: „A reformáció a slusszkulcs a mai Európához”. ● Prudentia alakja az Esterházy-kincstárból érkezett fedeles díszserlegen, háttérben Bethlen Gábor portréja A torvaji orgona több kamarakoncert alkalmával is megmutathatta gyönyörű hangját az MNM közönségének
