Budapest, 2017. (40. évfolyam)
8. szám, augusztus - Simplicissimus Budapestje
Simplicissimus Budapestje BEVEZETÉS A KORSZERÛ SZNOB- ÉS HEDONIZMUSBA, VALAMINT AZ ALKALMAZOTT EMBERLESÉS TUDOMÁNYÁBA Az Andrássy út fény- és árnyoldalai egy fogadáson Az Andrássy út Budapest nagy kincse, erős túlzással szokták Párizs legelegánsabb utcájához hasonlítgatni. Szerencsére szinte sértetlenül élte át az ostromot. Mindössze három épület semmisült meg. A helyükre emelt pótlások közül csak egy tűnik igazán méltatlannak. (Igen, a 107. számra gondolunk). Továbbá kibírhatatlanul nívótlan az orosz követségnek helyt adó egykori Széchenyi-Vanderbilt villához jobbról tapasz tott bővítmény is. Amikor azonban az elegáns út problémái kerülnek elő, akkor nem ezekre terelődik a szó, hanem az egyes külsőleg elhanyagolt épületekre, a túl régóta használaton kívüli ingatlanokra. A minap Simplicissimust egy elegáns, szűk körű könyvbemutatóra hívták meg. A távozó holland nagykövet, Gajus Scheltema évek munkájával érdekes, angol nyelvű riport- és képeskönyvet jelentetett meg az Andrássy útról. (Társszerző: Bérczes Tibor , kiadta a Corvina). Összesen tizenhárom interjú van a nagyon szépen kiállított, nagy alakú, kemény kötéses, sok fekete-fehér fotóval illusztrált kiadványban. (Fotó: Martijn de Vries ). A riport alanyok skálája Gábor Esztertől, a ne ves építészettörténésztől Mark Odeschalchi n, Andrássy Gyula ükunokáján át Legát Tibor ig, a közlekedéstörténeti érdeklődésű bohém újságíróig terjed. Megkérdezték Saly Noémi t is az út kávéházairól, az egy ideig itt lakott Rajk László építészt, illetve az út vil lanegyedében működő Hopp Ferenc Múzeum igazgatónőjét. Kiemelkedő darabja a beszélgetéssorozatnak a Kiss Imré vel, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum mai igazgatójával folytatott beszélgetés. Ő a 98. szám alatt található Pallavicini palota alagsori házmesterlakásában volt kisgyerek. A lakásukból nyílt egy ajtó az alagsor többi része felé. KI elmondja, hogy amikor egyedül volt otthon, mindig készenlétben tartott egy ollót és egy kést, minden eshetőségre felkészülve... A fogadás a CBRE nevű, nagy, globális ingatlanforgalmazó cég budapesti irodájában volt, az Eiffel Palotában. (Ők a könyv kiadását 300 példány megvásárlásával támogatták.) A vendégek bolttulajdonosok és befektetők voltak. Elhangzott egy előadás is, az utat érintő gazdasági és társadalmi folyamatokról. Több hozzászólásból is kiderült, hogy a főváros és a kerület nem becsüli meg ezt a kincsét: a járdákra nem költenek, a lezárásokról, parkolási tilalmakról a bolttulajdonosokat nem, vagy csak késve értesítik. Többek szájából elhangzott, hogy egy érdekvédelmi szervezetet kellene létrehozni. Többször felszólalt az Operával szembeni épületet átépítő, perzsa származású ingatlanfejlesztő, (aki régebben már megégette a kezét a Várkert Bazár felújításának próbálkozásával). Elárulta, hogy az épület belsejében már folyik a munka, és a maguk részéről a járdát is jobb minőségű kövezetre cserélik majd. Drámai drónvideó a leégett ház patthelyzetéről A fenti eseményen szóba se került az Andrássy út legnagyobb botránya, a Köröndön található, ideiglenes tetővel csúfoskodó, évek óta lakatlan palota ügye. Az ingatlanosok számára az Andrássy út lényegében csak az Oktogonig tart. Július elején került ki az Index portálra az Andrássy útra vonatkozó, nagyrészt drónnal forgatott rövidfilm. Címe: „Ha ezt jelenti a világörökségi védettség, akkor az egészet megette a fene.” Kevés szóval magyarázza el, hogy mi vezetett az Andrássy út 83–85. szám alatt, a Körönd egyik legszebb házában tombolt emlékezetes tetőtér-tűzhöz, és hogy mi történt azután. Köztudomású, hogy az önkormányzatnak indirekt felelőssége van az ügyben. Az is biztos, hogy a végleges helyreállítás költségei messze meghaladják a VI. kerület lehetőségeit. De nincs valami állami vis maior keret? Ilyenkor igazán sajnálatos, hogy megszüntették a műemlékvédelmi főhatóságot. Hiszen, ha ma is lenne ilyen intézmény, annak elnöke miniszterhelyettesként nyilván odaláncolná magát az illetékes minisztérium kapujához, hogy kikövetelje a helyreállítást. (Vagy az államelnöknél előszobázna – neki is jól állhatna az ügy.) Simplicissimus mesélte nekem, hogy amikor kulturális miniszterhelyettes volt, egy nap felhívta őt telefonon Göncz Árpád , és elmesélte, hogy a Muhi csata emlékművénél járt valami koszorúzáson, és méltatlan állapotban van a kompozíció, szíveskedjen a minisztérium intézkedni. Lett is a szavának foganatja. Kevesen tudják, hogy a világörökségi védettség csak egy figyelemfelhívó címke, amit az UNESCO nevű sóhivatal (ENSZ-szervezet) osztogat egyre gyorsuló ütemben. Pénzt nem ad hozzá, neki magának sincs. Az egyes államok figyelmét hívja fel ezzel a fokozott védelem szükségességére. Nézzék meg a filmet, és sírjanak velem együtt. (Készítette Fiantók Dániel és Szilli Tamás , Index Zrt. 2017). Miféle Andrássy úti civil szervezet? De miféle szervezet lendíthetné előre az út ügyét? Mondjuk Az Andrássy Út Barátai nevű egyesület? AÚBE? Kik lehetnének tagjai? Mondjuk olyan szervezetek, amelyek legalább 100 ezer forintot adományoznának az ügyre évente. Akkor lenne ilyet érdemes alapítani, ha valóban lenne a szervezetnek „foga”. Ha lenne annyi pénze, hogy egy kvalitásos, ismert embert lehetne megnyerni elnöknek. Egy Ráday Mihályt? Egy Baráth Etelé t? (A közelmúlt ban leköszönt a Kajak-Kenu Szövetség elnöki posztjáról). De még ennél is fontosabb a főtitkár szerepe. Aki állandóan nyüzsögne, szerepelne, cikkeket írna, látványos akciókat szervezne. A Demján Sándor vezette vállalkozói szervezetnek van ilyen, Dávid Ferenc nevű főtitkára. A szájaláson kívül lehetne más szerepe is egy ilyen szervezetnek. Felkereshetne mindenféle notabilitást, hogy törődjenek az Andrássy 83–85. alatti épület sorsával. 18
