Budapest, 2017. (40. évfolyam)

6. szám, június - Simplicissimus Budapestje

Simplicissimus Budapestje BEVEZETÉS A KORSZERÛ SZNOB- ÉS HEDONIZMUSBA, VALAMINT AZ ALKALMAZOTT EMBERLESÉS TUDOMÁNYÁBA Azok a rendetlen budapesti zászlók Néhány éve, amikor az Országház tör­ténetéről és mai életéről kezdtem köny­vet írni (remélem már mindenki besze­rezte), bejárhattam az épületet. Az egyik első utam a bádogosműhelybe vezetett, amely a tető alatt található – nem csoda, hiszen nekik gyakran van dolguk oda­fenn. Akkor megtudtam, hogy a zászlók kitűzése is az ő dolguk. Ha nagy szél van, akkor néha nap közben is cserélniük kell azokat. A szabóműhelyben kijavítják a szakadt darabokat, van, hogy levágnak egy kicsit valamelyikből. A belső szab­vány megenged némi eltérést, de ha az alsó értéket elérik, akkor azt többé nem használhatják. Vagyis igencsak megad­ják a nemzeti lobogónak a tiszteletet, na­gyon helyesen. Ahogy a sajtóban közzé tett fényképeken látni lehetett, az újonnan felállított Országzászló próbaüzeme ide­jén egy szürke színű, az ide szánttal azo­nos anyagú és méretű textíliát használtak. Sajnos ez tisztelet nemigen jellemző a magyar középületekre. Engem nem is hazafias, hanem esztétikai szempont­ból zavar a rúdra feltekeredett nemze­ti, illetve uniós zászlók mindennapos látványa. Lehet hogy egyedül vagyok a mániámmal, de engem már az összete­keredett telefonzsinór is idegesít, nem is beszélve a hajszárító zsinórjáról a fit­nesz klubban. Utóbbi nem közterület, tehát semmi aka­dálya, hogy orvosoljam a problémát. Ám a középület homlokzatára nem mászha­tok fel, darus kocsit se rendelhetek a cél­ra. A legjobban olyan esetekben bánt az ilyesmi, ahol könnyű lenne a dolgot hely­re tenni. Például a Zeneakadémia lobogói a Weiner Leó terem két erkélyéről igen­csak könnyen megközelíthetők. Mégis hónapok óta élvezhetjük a rúdra tekere­dettség csúf látványát. Az ingyenesség: áldás és átok A rendszerváltás utáni Budapesten az in­gyenesen látogatható eseményeknek nem volt nagy az ázsiójuk. Vagy az alacsony nívó, vagy a közpénzből fizetett lekenye­rezés volt jellemző rájuk. Fehér hollónak számított az egyik nagy telefonos cég éven­te megrendezett koncertje, amely igazi vi­lágsztárokat hozott el a Felvonulási térre. A másik példa erre a sok mindenben út­törő Budapesti Fesztiválzenekar, ők ha­gyományosan a Hősök terén tartanak in­gyenes koncertet. E mögött alighanem az ezektől az élvezetektől eleddig tartózko­dók becsalogatása áll (a névadó szpon­zornak, Budapestnek tett gesztuson túl). A 21. század elején az ingyenes szabad­téri események annyira megszaporodtak, hogy félő volt, a fizetős események vá­lasztékának rovására mennek. Az, hogy nem ez történt, pusztán a minőségi turiz­mus ugrásszerű növekedésének tudható be. Az igényesebbek, akiket a szakma az „utazók” szakszóval ír le, jó előre gon­doskodnak a programjaikról, ritkán for­dul elő, hogy a helyszínen rögtönöznek. Az ingyenesség kétarcúságáról sok szó esik az internet eljövetele óta is. A minősé­gi újságok világszerte lekéstek arról, hogy profitáljanak a tájékoztatási forradalom­ból. Lényegében ugyanaz történt, mint száz évvel ezelőtt, amikor a vasúttársasá­gok kinevették a teherautót, mint primi­tív teherszállító eszközt, mert nem ismer­ték fel, hogy ők nem a vasúti bizniszben, hanem a szállítmányozásban érdekeltek. Az internet forradalma hívta életre a blogo­kat is, amelyek természetesen ingyenesek – jól tudjuk, hogy a szenvedélyes amatőr hobbisták és a profik világa gyakran ösz ­szeér. Lelkesedés és humor tekintetében a hobbisták le is főzik a nagyokosokat. Az ingyenes programok apostola Mindez azért jutott szembe, mert a mi­nap felkereste Simplicissimust egy har­mincegynéhány éves, Elena nevű hölgy, hogy pártfogását kérje egyszemélyes non­profit vállalkozáshoz. Már több mint tíz éve él Magyarországon, valami jól fize­tett multi-posztot hagyott ott azért, hogy álmát megvalósítsa. Nem fogják elhinni, de Elena Saljamova az ingyenes, magyar nyelvtudás nélkül is élvezhető budapesti kulturális események közvetítésére tette fel életét, pont nálunk. A Budapest Free Events című, gondosan kidolgozott, egyelőre csak angol nyelvű honlap nyitó oldalán ez olvasható: MÁJUSBAN BUDAPESTEN 145 INGYE­NES KULTURÁLIS ESEMÉNY ÉLVEZ­HETŐ – 17 fesztivál, – 5 orgonakoncert, – 14 mozielőadás, – 58 koncert, – 51 más kulturális esemény. Ugyancsak a fő oldalon így határoza meg a célt: „Budapest Free Events is a Budapest resident lifestyle choice to go beyond tou­ristic places and prices”. (A Budapest Free Events egy budapesi lakosoknak nyújtott ingyenes választási lehetőség, amely túl­megy a turisták által látogatott helyeken és árkategóriákon.) 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom