Budapest, 2017. (40. évfolyam)
5. szám, május - Széttépett esztendők, 1938–1944 - Baselitz. Újrajátszott múlt - Tájban élő ember
Budapest Főváros Levéltára a 2014. évi Holokauszt Emlékév keretében rendezte meg a Széttépett esztendők, 1938–1944. A holokauszt budapesti megéléstörténete című kiállítását. Az eredeti tárlat kibővítve, német nyelvű változatban 2017. május 3-tól június 18-ig Heidelbergben, a Friedrich-Ebert-Haus kiállítótermében várja a látogatókat. Budapest Főváros Levéltára személyi és családi iratokra irányuló intenzív gyűjtőmunkája, valamint a korábban csak szórványosan kutatott és a tág értelemben vett Holokauszt-tematika szempontjából alig vagy egyáltalán nem hasznosított levéltári irategyüttesekben folytatott feltárás és adatbázis-építés eredményei tették lehetővé, hogy a diszkrimináció és üldöztetés egyéni, családi, közösségi szintű megélése és feldolgozása került a kiállítás középpontjába. Az eredeti kiállításhoz képest bővült a tárlat, mert a 2015 szeptemberében előkerült mintegy 6800 db adatszolgáltatási ív történetének külön tablót szenteltünk. A Kossuth Lajos utca 13–15. alatti ház egyik lakásának felújítása során a fal mögül előkerült szenzációs irategyüttesről számos tudósítás jelent meg a német nyelvű sajtóban is. A kiállítás német nyelvű változata a Heidelbergi Városi Levéltár, a Friedrich-Ebert-Gedenkstätte alapítvány és Budapest Főváros Levéltára együttműködésében valósult meg. ● Az egyik legismertebb kortárs német képzőművész, Georg Baselitz művei ből látható kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat arra is fókuszál, hogy hogyan lehet a kiállításnézést összekötni az alkotófolyamat megtapasztalásával? Hogyan lehet a szemlélődő és alkotó emberek közötti határokat lebontani? A kiállítás koncepciójához szervesen illeszkedik egy alkotóműhely, ahol a látogatók eszközöket és útmutatást találnak ahhoz, hogy kipróbáljanak néhány egyszerű technikát és szabadon alkossanak. A műhelyben meghívott képzőművészek segítenek Baselitz művészetét gyakorlati szempontból is továbbgondolni. Az inspiráló környezet, Baselitz műveinek hatása, az ezekről folyó beszélgetés, a szemlélődés és az alkotófolyamat összessége egészen különleges múzeumi élményt ígér. ● 2017. május 20., Baselitz remix (a személyes tapasztalat és a kollektív emlékezet). A programot tartja: Ezer Ákos képzőművész 2017. június 10., Indulat. A programot tartja: Beöthy Balázs képzőművész Jegyek korlátozott számban kaphatók a www.jegymester.hu oldalon, illetve a múzeum jegypénztárában. Lóránt Attila négy éven keresztül fotózta hazánk nemzeti parkjait. Nem csak a tájat és az élő környezetet, az állat- és növényvilágot örökítette meg, hanem az ember és az emberi tevékenység is nagy hangsúllyal jelen van a képeken. A parkokat az ember gondozza, őrzi, bizonyos helyeken műveli is. Munkája, óvó keze nyoma, mindennapi élete éppúgy hozzátartozik a tájhoz és a tájhoz kötődő hagyományokhoz, mint a természeti értékek. Éppen ezért a fotós úgy érzi, egyes területeken az ott élő embereket is a védett fajok közé kellene sorolni. Említhetnénk a pásztortársadalmat és annak gyors átalakulását vagy akár a Duna-Ipoly területén lovas fakitermelést végző csapatokat, akik idejük java részét a természetben töltik állataikkal. Az Őrség elöregedő falvait a rohamos városiasodás zsugorítja évtizedről évtizedre. Ma már kimondhatjuk, hogy az egyik legnagyobb kihalófélben lévő faj a tájban élő ember. A képekből egy 350 oldalas könyv is készült, ennek anyagából mutat be látványos válogatást a kiállítás. ● SZÉTTÉPETT ESZTENDŐK, 1938–1944 Budapest Főváros Levéltárának kiállítása Heidelbergben BASELITZ. ÚJRAJÁTSZOTT MÚLT Alkotóműhely és workshop a kiállításon Magyar Nemzeti Galéria, 2017. július 2-ig TÁJBAN ÉLŐ EMBER Lóránt Attila fotókiállítása a Természettudományi Múzeumban Magyar Természettudományi Múzeum, 2017. május 29-ig 30 BUDAPEST 2017 május Georg Baselitz alkotás közben ammerseei műtermében, 2008. fotó © Benjamin Katz
