Budapest, 2017. (40. évfolyam)

5. szám, május - Babiczky Tibor: A közép - „Terülj, terülj asztalkám!” - Debreczeni-Droppán Béla: Bagolyröpte Pest felett

BUDAPEST 2017 május 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Hegedüs Sándor (1847–1906) a Széll Kálmán-kormány kereskede­lemügyi minisztere volt. Egész élet­műve a magyar pénzügypolitika szol­gálatában telt. Az életművét ismertető kötet nem születhetett volna meg, ha 2011-ben egy budai ház pincéjében évtize­dekig megbújó ládákból elő nem került volna a gazdag irat­hagyatéka, amelynek feldolgozása ez a könyv. A Budapesti Városvédő Egyesület Hegedüs Sándor Emlékbizottsága szü­letésének 170. évfordulójára emlékévet hirdetett, amelynek keretében több könyvbemutatón is megismerhető ez a kiad­vány. Ára: 4500 Ft Megvásárolható a Budapesti Városvédő Egyesület titkársá­gán (1126 Bp. Szoboszlai utca 2-4) KATONA TAMÁS – SZÁSZ ZOLTÁN (SZERK.) HEGEDÜS SÁNDOR, A SZÁZKEZŰ POLITIKUS Argumentum Kiadó A Magyar Földtani és Geofizikai In­tézet kiadásában megjelent a Bu­dapest geokalauza/ Budapest Geo­guide. Ez a szép kiállítású és hasznos kötet senkinek a könyvespolcáról nem hiányozhat, aki egy kicsit is mé­lyebben érdeklődik fővárosunk érté­kei, érdekességei iránt. Minden in­formációt megtalálhatunk ebben az útikalauzban nemcsak a Buda­pesten sok helyen látható sziklákról és kövekről, hanem a legfontosabb épületek kőburkolatáról, a metróvonalak kö­veiről, a fürdőkről és barlangokról is. A kiválóan használha­tó térképpel ellátott, 314 oldalas, kétnyelvű kötet kereske­delmi forgalomba nem kerül, de az Intézet könyvtárában (Stefánia út 14., mafi.library@mfgi.hu) igényelhető. Az Inté­zet szívesen fogad 5000 Ft/kötet felajánlást az Eötvös Lo ­ránd Geofizikai Alapítvány (ELGA) részére. BUDAPEST GEOKALAUZA MILLISITS MÁTÉ A SZENT ISTVÁN-BAZILIKA HARANGJAI ÉS HARANGJÁRMAI Budapesti Városvédő Egyesület A magyar főváros szakrális épületei közül a Szent István-bazilikáról je­lent meg az utóbbi években a leg­több kiadvány. A templomról kiadott könyvek a bazilika építéstörténetét egymást kiegészítve közlik, de a tor­nyokba „rejtett” örökségről hallgat­nak. A Budapesti Városvédő Egyesület kiadványa átfogó képet nyújtva mutatja be a bazilika harangjainak méreteit, egyedi dí­szítésüket, történetüket. Ára:450 Ft Megvásárolható a Budapesti Városvédő Egyesület titkársá­gán (1126 Bp. Szoboszlai utca 2-4) sőbb Júlia lánya, Ilona a gyermekével, majd két unokájával egé ­szen 1944 novemberéig, amikor a család emigrált. De a sok-sok érdekes várostörténeti adatot tartalmazó kötet nem ezzel az egy házzal ismerteti meg az olvasót, hanem rövidebben-hosszabban minden olyan épülettel is, amelyben lakott, amelyet birtokolt a Szendrey-Horvát család. Szendrey Júlia ismeretlen nemzetsége: arcot kap, így a szép kort megélt Horvát Ilona is, akiről például korábban nem állt rendel­kezésünkre fotó. Hasonlóan ritka kincs Petőfi özvegyének eredeti házasságlevele (1850). A kötet – mint említettük – igazi családtörténet, hiszen elbeszéli Szendrey Júlia famíliájának történetét, benne a főszereplő életének utolsó időszakát, betegeskedésének éveit, amikor férjétől már kü­lön élve talál rá arra a szerelemre, amely már nem teljesülhet be. Az őt viszontszerető Tóth József ről, a későbbi kiváló Pest megyei tanfelügyelőről is többet megtudhatunk, és persze a tudós könyv­táros, egyetemi tanárról, a Júlia életét megkeserítő férjről, Horvát Árpádról is portrét kapunk. Természetesen Júlia gyerekeiről is bőven szó esik, az elsőszülött­ről, Petőfi Zoltán ról, akiről puszta létén kívül jóformán semmit sem tud a közvélemény. Két másik fiáról, a korán, 22 éves korá­ban elhunyt Attilá ról és a 28 évesen öngyilkos Árpád ról is minden lényeges kiderül. Sőt jóval több is, hiszen a kötet második felében Buza forrásközlése következik Horváték levelesládájából. Közread­ja a két Horvát-fiú házi kéziratos újságját, a Tarka Művek számait, és azokat az üzenőfüzeteket, amelyben a fiúk apjukkal leveleztek nap, mint nap, hiszen az édesapa általában akkor tért haza, ami­kor a kisdiákoknak már aludniuk kellett, és amikor elindultak az iskolába, apjuk még aludt. Nagyon izgalmas olvasmány, megelevenedik egy 19. századi pol­gári család élete, betekinthetünk a mindennapok világába, ahogy nagyon ritkán. És közben láthatjuk a gyermekek kapcsolatát ap­jukkal, az édesapa gyermeknevelési elvei is megjelennek, és az üzenetekben mindig szerepel az édesanya is, aki már külön él a családtól. A fiúk néhány édesanyjukhoz írt levelét is olvashatjuk. Az ő életükön túl pedig a kötet még elbeszéli Júlia 20. századi utódainak a történetét is. A családtörténetet (a forrásközlés előtti részt) az utolsó – utód nél­küli – leszármazott Mambrini Daisynek a szerzőhöz intézett sorai zárják: „Nagyon örülök annak, hogy felmenőim sorsáról most, az Ön segítségével, megmarad mégis valami Magyarországon s az utókornak. Mert ez a történet az életemmel véget ér.” Sokat köszönhetünk mi is Buza Péternek, hiszen valami fontosat megmentett nekünk az utolsó órában: egy olyan családi történetet, amely közös történetünknek (történelmünknek) is részét képezi. Tette ezt a rá jellemző alapossággal és jó tollal. Példaértékű kutatásának az a momentuma is, hogy a megtalált do­kumentumokat, családi relikviákat a Magyar Nemzeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum számára megszerezte, így kézzelfoghatóan is sok mindent sikerült megmentenie az utókor számára. Csak egyet sajnálunk, hogy a Budapest könyvek sorozata e 10. köte­tével berekesztette folyamát. Azonban ismerve a lelkes és szakava­tott, mindig kíváncsi szerzőt – biztosak lehetünk abban, hogy még jönnek érdekes történetek, amelyekből újra és újra elénk tárulhat e csodálatos város s a benne élők gazdag múltja. ● Bagolyröpte Pest felett. Szendrey Júlia nemzetsége. A bevezetőt írta, Horváték levelesládáját szerkesztette, a jegyzeteket készítet­te Buza Péter. Budapesti Városvédő Egyesület Budapest, 2016. Ára: 2000,-Ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom