Budapest, 2016. (39. évfolyam)
7. szám, július - Czigány György: A Dagály-fürdőben - Fodor Béla: P. Howard, a rejtő(zködő) avagy a pesti utca zsenije!
BUDAPEST 2016 július 45 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ A világháló és a mindentudó telefonok korában az információ megszerzése igen egyszerű, de az adatok halmaza nem pótolja a gondolkodást. A könyv párbeszédes közegében klasszikusaink és modern íróink kevésbé ismert versét vagy prózarészletét bizonyos Öntöde posztolja a neten, röviden jellemezve is az egyes életműveket. Ezekről a szövegekről beszélgetnek, vitatkoznak állandó szereplőink, Penge, Spéci és Kocka, míg végül a valószínűleg idősebb és rejtélyes Nahát összegzi a felismeréseket. Ára: 2900 Ft A kötettel Budapest Főváros Levéltára legújabb, háromnyelvű (magyar, angol, német) építészettörténeti kiadványát veheti kezébe az olvasó. Az elegáns kivitelezésű album a 19. század végének kiemelkedő városfényképésze, Klösz György és a kortárs Sebestyén László fényképeinek párhuzamba állításával mutatja be a palotanegyed Ybl-épületeinek közvetlen megépítésük utáni és mai állapotát. A könyv különleges művészi élményt nyújt mindazok számára, akik szívesen kalandoznak térben és időben Ybl Miklós alkotásai között. Ára: 3900 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltára titkárságán (1139 Budapest, Teve u. 3–5.) ÓDA A SÖRHÖZ Corvina Kiadó FRÁTER ZOLTÁN: MAGYAR IRODALOM FIATALOKNAK Holnap Kiadó HIDVÉGI VIOLETTA – SEBESTYÉN LÁSZLÓ: ÁTHALLÁSOK. YBL A PALOTANEGYEDBEN Budapest Főváros Levéltára Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is, csak épp nem dicsekedtek vele. A sumérok például rengeteget fogyasztottak, a későbbi korok íróinak és költőinek névsora pedig kifejezetten impozáns, gondoljunk csak Goethére, Victor Hugóra vagy Dosz tojevszkijre. Nálunk pedig Ady, Jókai, Mikszáth, Móricz és József Attila emelik poharuk. Előre hát a habzó szövegten ger sűrűjébe, kedves Olvasó, egészségünkre... és fenékig! Ára: 1990 Ft A kötet tematikája sokszínű. Bevezetésként a szerkesztő jó százötven oldalas tanulmányát olvashatjuk, melyben Rejtő Jenő alkotói pályaívét rajzolja fel, a lehető legrészletesebben és a napjainkig fellelt adatok és források felhasználásával. A következő tematikus egységben szövegközlések következnek, melyből ízelítőt kapunk Rejtő fiatalkori verseiből, szerelmi levelezéséből, újságírói munkásságából, és csemegeként egy eddig ismeretlen kisregény kéziratát is olvashatjuk. A szövegközléseket egy tanulmány-blokk követi. Perczel Olivér levéltári adatok felkutatásával és közzétételével teszi könnyebbé egy majdani Rejtő-életrajz megírását. Szilágyi Zsófia Júlia Rejtő és a ponyvairodalom kapcsolatát, vala mint a hagyatékban talált kéziratos kisregény szövegvariációit elemzi. Győri Anna a fiatal szerző és a nők kapcsolatát tekinti át a hagyatékban található levelek alapján. A tematikus egységeket két bibliográfia zárja. Kiss Ferenc az író műveiből készült képregények listáját közli, Thuróczy Gergely pedig a külföldön megjelent Rejtő Jenő könyveket veszi számba. A gazdagon – több száz plakát, kézirat, újság, fénykép közlésével – illusztrált kötetet irodalomjegyzék és hasznos névmutató teszi még használhatóbbá. De honnan vette, a tehetségén kívül, Rejtő a sztorijait, alakjait, abszurd és sokszor sötét humorát, amire, emlékezzünk a tragikus halálára, minden oka megvolt? Erre a választ Kemény István fogalmazta meg a 2003-ban rende zett Rejtő-kiállítás (mely szintén Thuróczy Gergely nevéhez fűződött) megnyitójában: „Ma azt hiszem, el kéne fogad ni, hogy Rejtő Jenő életműve, ez az edzett halott nem csak irodalom. Kevesebb is, több is. A nagy, modern világmítoszok része, amilyenből az amerikaiaknak van a legtöbb: a Vadnyugat, Chicago, gengszterek, dzsessz, rock and roll, satöbbi. De Magyarországnak is van legalább egy ilyen világmítosza: Budapest. Az, hogy ez a város a tizenkilencedik század vége és a huszadik közepe között sok tekintetben emlékeztetett Periklész Athénjére, a Mediciek Firenzéjére vagy az Erzsébet-kori Londonra, talán már nem is kérdéses: annyi zseniális művész, zenész, író, tudós, filmes stb. született itt vagy találta itt magát, amennyi évszázadok alatt szokott egy városba születni, vagy valahogy odakeveredni. Ezt tudjuk. De az ilyen fénylő névsorok mögött mindig ott nyüzsög egy nagyszerű polgárság és egy átlagon felüli csőcselék. Vagy mondjuk így: a nagy Budapest mögé kellett a pesti utca zsenialitása is.” Hiába olvasták és olvassák, s volt rendkívül népszerű, Rejtő életműve sokáig az irodalom peremvidékén tengődött. Csak az utóbbi egy-két évtizedben kezdődött meg az a folyamat, melynek végén, reményeink szerint, elnyeri méltó helyét az irodalmi kánonban. Az emlékkötet megjelenése komoly hozzájárulás, hogy ez megtörténjen. ● Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet Szerkesztette: Thuróczy Gergely A szerkesztő munkatársa: Szilágyi Zsófia Júlia Tanulmányok: Győri Anna, Kiss Ferenc, Perczel Olivér, Szilágyi Zsófia Júlia, Thuróczy Gergely Petőfi Irodalmi Múzeum – Infopoly Alapítvány Mester Nyomda, Budapest. 2015. 512 oldal.
