Budapest, 2016. (39. évfolyam)
3. szám, március - Somogyi Krisztina: HOSSZÚ TÖRTÉNET - Családi ház és építészet
BUDAPEST 2016 március 22 Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara sikerben. Maradjunk ennél az épületnél! A Hosszú ház képlete hihetetlen egyszerű: adott egy hosszú hasáb kis fesztávú magas tetővel, 23 méter hosszan. A belső terei azonban változatosak: elindulunk a magaslati ponton a hálószoba felől, ahol 2,65-ös a belmagasságunk. Ez felnő 3,10-re az étkezőben, majd beérve a nappaliba tovább nő 45 centiméterrel, így ott már 3 és fél méternél is nagyobb. A terek egyre tágasabbak lesznek, a terasz és a látvány irányába felnyílnak. Nemrég – miután már tényleg nagyon jó barátok lettünk – a megbízónk bevallotta, hogy amikor a tér felnyílását elsőként elmondtuk neki, azt gondolta magában, ez csak olyan duma, amivel el lehet adni egy tervet. Amikor azonban a szerkezetkész házban elindult felülről a nappali felé, döbbenten tapasztalta, hogy amit mondtunk, megélhető. Mire kiérünk a fedett teraszra és feltárul előttünk a völgy, egy izgalmas téri folyamat tetőpontjára is eljutunk. Akkor – így mesélte a megbízó – egyet csettintett a nyelvével. Nem gondolta volna, hogy ezt a térélményt egy rajzasztal mellett ki lehet találni. – Manapság szokás beépíteni a tetőteret, ez is tipikus döntés. Itt padlás maradt. Ez nem pazarlás? – Mesteremtől, Turányi Gábor tól azt ta nultam, hogy egy igazi jó házban mindig van egy kis tartalék. Aki rögtön csutkára kihasználja a lehetőségeket, nehéz helyzetbe hozza a lakókat, mert az élet úgyis hoz plusz igényeket. Erre gondolni bölcs dolog. Az egész ház a belsőépítészettel együtt úgy 40 millió Ft-ból épült, minden döntéssel nagyon kellett vigyáznunk. A túlköltekezés általános veszély. Ahogyan a Gyűrűk ura című alkotásban a gyűrű jól láthatóan mindig csábítja a különböző szereplőket a hatalom irányába, olyan veszélyes erő a költekezés az építkezésnél. Okosan kell mérlegelni egy ajtó vagy egy burkolat kiválasztásánál is, különben elfogy a pénz, és a házat nem lehet jól befejezni. A technikai megoldásokat sokan szeretik, főleg Németország irányából jönnek olyan „intelligens” megoldások, amelyek számítógépes rendszerekkel és sok csővel működnek. Ezek nagyon drágák, egy hosszabb áramkimaradás során összeomlanak, és ellentmondanak mindannak, amit az élet természetességéről és az egyszerűségéről gondolok, így egy klimatizált helyiségben nyáron sem lehet kitárni az ablakot a kert felé. Lefegyvereznek azok a régi házak, amelyeknek önmagukban jó a klímájuk. Ez a ház is ilyen. Mi megspóroltuk a drága gépészetet, de minden olyan építészeti eszközt bevetettünk, ami a klimatizálást elősegíti. A téglafalak több mint ötven centi vastagok és ennek a természetes rendszernek a része az átszellőztetett, üres padlástér, ami pufferzónát hoz létre kint és bent között. A mennyezet harminc centis hőszigetelésével együtt a nyári melegek jól kibírhatók. A nappali előtti fedett loggia is ezt a célt szolgálja. A tervezés fázisában felmerült, hogy üvegfal is zárhatná ezt a felületet, trendibben nézne ki a ház, de klimatikusan nem működne jól. – A fenntarthatóság és a működés szempontjából is fontos, hogy mennyi a rosz szul kihasználható tér, így például a fölösleges folyosó. A Hosszú ház egyik sajátos szépsége éppen az az összekötő tér. Hogyan alakult ki? – Valóban alapvető nehézség volt a folyosó kitalálása, ami a hosszú házformából és a kis fesztávból adódik. A tervezés során jártunk a megbízó lakásában és megmutatták, hogy minden falfelületen könyvespolc volt. Ezeket kisebb rémületünkre meg is akarták tartani. Kiszámítottuk, hogy száz folyóméter könyvfelületet kell kialakítsunk, ez hatalmas helyigény. Először megijedtünk, végül ez a helyzet adta a ház megoldási kulcsát: a könyvespolcnak végig kell futnia a kony-A házon végigfutó könyvespolc egyben szervező erő és látványelem Kint és bent találkozása a publikus zónában. Terv: Földes László, Sónicz Péter
