Budapest, 2016. (39. évfolyam)
12. szám, december - Elek Lenke: Az idők tanúja
BUDAPEST 2016 december 4 turisztikai bevételt, mennyire rúgott eddig ez a summa, hányan látogatták a templomot, honnan lehet kideríteni, hogy valaki csak imádkozni jön-e ide, vagy másért. Többszöri levélváltás után közölte a turisztikai és kommunikációs referens (!), hogy nem kívánnak lapunknak interjút adni. Én magam több alkalommal ellátogattam ide. Legutóbb be sem tudtam lépni, mert tatarozzák a főbejáratot! Az oldalbejáratnál egy igénytelen kivitelű „ticket” felirat tájékoztatja a bóklászó turistát, hol tekintheti meg belülről Isten házát. Odabent a pénztárnál egy kedves hölgy fogad, mondom, csak be szeretnék pillantani – tessék csak – mondja, és nem kér pénzt, nem ad jegyet. Arról a három fiatal franciától, akik utánam érkeznek, lerí, hogy nem magyarok – tőlük persze kér. Meglepve konstatálom, hogy a templom egy része el van barikádozva odabent: építkezés miatt. Mikor pedig kifelé jövök, látom, hogy az épület oldalában is folyik még a tatarozó munka. Azok a fránya franciák! Weblapjuk ízléses, visszafogott, mutatós, naprakész. Számos információval szolgál a programokról, megtudjuk, mikor van olasz és angol nyelvű, az altemplomban pedig gyertyafényes szentmise, amely bizonyára azoknak is élmény, akik nem gyakorló hívők. A weblapon elérhető a Pesti Főtemplom című újság is. Tanulságos lapozgatni. Meglepő írásokkal találkozhat ebben az is, akinek semmi köze nincs a katolikus valláshoz. Például az októberi számból megtudhatjuk, hogyan éltek pár ezer éve a zsidók Palesztinában, milyen volt a társadalmi berendezkedésük, mivel foglalkoztak, milyen jogai voltak és nem voltak a zsidó asszonyoknak. De olyan témákat is boncolgatnak a szerzők, mint Értelem és érzelem – és most nem Jane Austen re gondolunk – A szabad akarat és a lelki egészség, valamint Politika és erkölcs. A lap 20. számában dr. Osztie Zoltán plébános számol be egy katolikus francia újságíróval készült interjújáról is, amely végül nem született meg: „Pár héttel ezelőtt megkeresett a francia (katolikus) napilap, a Lacrois újságírója, hogy a magyar állapotokról interjút készítsen. A közvetítő egy tolmács volt, aki velünk fölvette a kapcsolatot. A megbeszélt napon egy öntudatos, kicsit felsőbbséges magas úr jelent meg a fordító hölggyel. Kérdéseket tett föl a mai magyar valóságról. Köszönetemet és örömömet fejeztem ki amiatt, hogy az általa írt cikk révén talán kicsit reálisabb kép is eljut a nyugati világba rólunk, mint amit általában a sajtó kialakított A keleti oldalon kialakított új, misézésre is alkalmas terület A visszaépített padlóba illesztett üvegezett járófelület alatt megtekinthető a régészeti feltárás meghagyott része A boltozatos előtér az altemplomban, amelybe a nyugati kapu belső oldaláról lehet lejutni
