Budapest, 2016. (39. évfolyam)
12. szám, december - Elek Lenke: Az idők tanúja
BUDAPEST 2016 december 3 mai és középkori maradványok. Ez után következhetett a belső tér helyreállítása. Az eredményt ősszel újságíróknak is bemutatták, akik a legújabb rekonstrukció látványosságait dr. Osztie Zoltán plébános vezetésével ismerhették meg. Amint akkor elhangzott, a belső felújítás 600 millió forintba került, ennek egy részét a főváros, valamint a központi költségvetés állta, de az egyházmegyei magánadakozók forintjait is felhasználták. A föld alá merészkedtünk először, hogy megtekintsük az ősi alapfalakat. Itt tárták fel a hajdani római helyőrségi épület parancsnoki szobájának kőből készült járólapjait, és láthatóvá tették az egykori vízvezetékrendszer kisebb szakaszát. A főváros legnagyobb épen maradt farkasfogas párkányzatú római kori falrésze különleges látnivaló. Az egyik kis oldalsó fülkében helyezték el az ide eltemetett hajdani előkelőségek csontjait, s a falra fölteszik a korabeli sírfeliratok tábláit. A régészek rátaláltak a középkorban idetemetett nemesek maradványaira is. Négy méter mély feltáró árkot ástak a főbejárattól egészen az oltárig, ahol kelta kori edénymaradványokra is leltek. A feltárt római kori emlékek egy része – ahogyan Beszédes József egy tanulmányában fogalmaz – bemutatható lesz a kialakítandó altemplom mellett – „ami min denképpen örömteli fejlemény azok után, hogy a késő római erőd sokáig megtekinthető északi falát és egyik oldaltornyát a Március 15. tér rekonstrukciója során lényegében elfedték a látogatók elől”. A BUDAPEST 2014. évi decemberi számában részletesen beszámolt a munkálatokról. Az alaprajzot kísérő képaláírásban egy olyan mondat olvasható az altemplom átalakításával kapcsolatos meggondolások között, amit a fentiekhez mintegy ellenpéldaként kapcsolhatunk hozzá: „A tervet vitatja a Műemléki Tervtanács, megkérdőjelezve, vajon kell-e a templom alatt egy újabb »liturgikus tér«, beáldozva a most feltárt római, középkori, török-kori és barokk részleteket?” Az altemplom végében lévő, egyszerű vörösmárvány lappal fedett új oltár köré most barokk apostolszobrok kerültek. Az áldott állapotban lévő Madonnát ábrázoló, carrarai márványból Nürnbergben faragott szobor tipikusan gótikus. Az oltár közelében találtak rá a Proberger kriptára (a mostani beavatkozás után ez sem maradhatott a helyén). A család feje hajdan serfőzőmester és Pest első bírája volt. A román kori altemplom most hófehérre meszelt boltíves falait néhol freskótöredékek díszítik. A legérdekesebb, altemplomi mélységű, új feltárású területeket a mai templomszint jobb oldali padsora mellett kialakított üvegjárdáról is megnézhetjük. Bár tizennégy építészeti és művészeti stílus hagyta itt lenyomatát, a két legfeltűnőbb a barokk és a gótikus. A barokk térfelet négyszakaszos, hevederekkel elválasztott, fiókos dongaboltozat fedi, melynek a középkori alapok megtartása miatt szokatlanul nagy a fesztávja – tudtuk meg a sajtóbemutatón az idegenvezetőtől. A bejárat felőli oldalon a toszkán kőoszlopokon nyugvó, félköríves árkádokkal és reneszánsz kőbáb-korláttal ellátott kórus húzódik. A barokk szakaszban a főhajó mindkét oldalán kis oldalkápolnák sorakoznak. A gótikus szakaszon a két rövidebb és egy tágasabb boltszakasz pillérkötegei és keresztboltozatos mennyezete nyújtanak érdekes látványt. A két reneszánsz pasztofóriumban az egyik arany ereklyetartó Szent László király, a másik pedig Árpádházi Szent Er zsébet csontmaradványait őrzi. A templom koncertorgonáján gyakran játszott és a kórust is vezényelte itt Liszt Fe renc, akinek emlékét márványtábla őrzi. A mester évekig élt a templom plébániaházának emeletén, amíg meg nem épült a konzervatórium, ahol megkapta pesti lakását. A főoltár kegytartójában, a velencei pátriárka pecsétjével ellátott ereklyetartóban megszemlélhetjük Szent Gellértnek az itáliai Muránóból hazahozott sarokcsontját. Belépődíj – miért is? A plébános ezen az őszi sajtóbejáráson közölte: belépődíjat szednek. Az ezer forintos, illetve három eurós belépődíj fejében négynyelvű részletes, tízoldalas tájékoztató füzetet is kapnak a turisták, és a látogatók számára szakavatott idegenvezetést biztosítanak. Az imádkozni jövők külön útvonalon juthatnak el a padokhoz. Ám amikor a minap beléptem a templomba, senki nem kérdezte tőlem, miért jöttem. Imádkozni akarok-e, vagy csak megtekinteni a közpénzből fedezett több éves munka eredményét. Az egyik barátomnak azt mondták, ők tudják, kik szoktak itt imádkozni, ismerik őket. Turisztikai terméknek, bevételt termelő létesítménynek tekintik a templomot – hasonló a helyzet a Mátyás templommal is. A belépődíjat persze sokféle hasznos célra lehet fordítani, de a nem profitra törekvő templomok is: működnek. Néhány, részben ezzel összefüggő kérdésünkre – amelyeket e-mail-en elküldtünk – szerettünk volna választ kapni. Érdeklődésünk arra irányult, hogyan alakult a beruházási összeg összetétele, mire fordítják a Egymásra épülő korok dokumentuma...
