Budapest, 2016. (39. évfolyam)
12. szám, december - Elek Lenke: Az idők tanúja
BUDAPEST 2016 december 2 A Nagyboldogasszony templomot akár képes történelemkönyvnek, egyben stílusgyűjteménynek is nevezhetnénk, annyiféle építészeti és művészeti korszak jegyeinek együttese. Pár hónapja megújulva fogadja látogatóit. Itt, a rómaiak által is stratégiainak ítélt helyen állt Contra Aquincum erődje, de már ez is egy korábbi helyőrségi maradványra épült. A régészek megállapították, hogy a Kr. utáni 4. századi parancsnoki épület falmaradványa a most kialakított altemplom oldalfalában rejtezett. Feltárták a Szent István korában épült román templomot is, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Vata-féle pogánylázadáskor itt ravatalozhatták fel az 1046-ban megölt, az akkori nevén Kelen-hegyről kétkerekű taligán letaszított Gellért püspököt. Imádkoztak Allahhoz és Jézushoz A legújabb kori ásatások felfedték, hogy az egyetem tömbje és a templom alatt a római katonai erőd Kr. u. 348 és 350 között épülhetett, amit egy kis bronzszobor és a 310 körül kiadott Constantinus-érme bizonyít. Megtalálták az épület fűtéscsatornáját és a téglapadlós, fűthető helyiségeket. A 374-ben történt szarmata támadás után leégett, ám megmaradt néhány jelzett tégla abból az időből, amikor civilek is lakhatták az erődöt. (Ez derül ki egyebek között a Budapesti Történeti Múzeum régésze, Beszédes József kutatási beszámolójából.) Az évszázadok alatt minden volt ez az épület, római erődtől török dzsámiig, temetőtől és gőzfürdőtől koronázási templomig –, amely tények önmagukban is jellemzik a magyar történelem mozgalmas és vérzivataros évszázadait. Imádkoztak benne Allahhoz és Jézushoz. És ami a legmeglepőbb, hogy ma is áll. Rómer Flórissal kezdődött az épület ré gészeti, művészettörténeti értékeinek felfedezése a 19. század második felében. 1890-ben jelent meg a történetéről Némethy Lajos alapos munkája. 1895-ben felvetődött a templom lebontásának vagy eltolásának ötlete az Erzsébet híd építése kapcsán. A terv – bár egészen 1937-ig napirenden volt –, végül nem valósult meg, a műemlék épület az eredeti helyén maradt. Az 1932–44 között végzett ásatást és falkutatást követően, illetve az 1944–45 évi háborús károkat felszámolva 1948-ra helyreállították a szentélyt, később a hajót és a tornyokat. 2010-ben feltárták a szentély keleti záródásának freskódíszeit. 2014–15 között újabb ásatás után váltak láthatóvá a padlózat alatti ró-Az idők tanúja szöveg: Elek Lenke, fotó: Ráday Mihály Naponta araszolunk át az Erzsébet hídon, rácsodálkozunk – ha olyan a kedvünk, és nem sűrű a köd – a páratlan budapesti panorámára, és közben futólag rápillantunk a híd lábánál a Belvárosi Nagyboldogasszony Plébániatemplomra. A legtöbb budapesti lakos és külföldi látogató számára ez egy a sok közül. Pedig az épület több figyelmet érdemel – maga az élő történelem, mondhatnánk, ha nem szégyellnénk ezt a közhelyet. De, mint kiderül, 21. századi történelem is. Ezt követően került sor a keleti, vagyis a szentély felőli oldalraElőször a főbejárat felőli, nyugati oldalon bontották ki a padlót, és tárták fel a föld alatti részt
